K-Monitor Adatbázis

Újabb hálózathoz jutott hozzá az állam a Vodafone kisebbségi részesedésének felvásárlásával, ami a választók elérését is megkönnyítheti. Az Orbán-kormány egyre profibb a politikai céljait szolgáló kapcsolatrendszerek működtetésében.

Ki-ki saját vérmérséklete szerint kommentálta a Vodafone friss személyi változásait a cégcsoporton belül. A visszafogottabbak szerint szakmailag lehetett volna jobb testületi tagokat is delegálni, mint a sem távközlési, sem multis tapasztalattal nem bíró, látványosan kormányzati bizalmi embereket. Van, aki szerint a helyzet rosszabb, az állam szándékosan üzente meg: mit alakoskodjunk, szemérmeskedjünk, itt és most csak a lojalitás számít. Ebbe a képbe már az a folyosói pletyka is belefér, hogy a következő érkező maga Várkonyi Andrea lesz.

Mérföldkő a magyar távközlés történetében a Vodafone állami rásegítéssel és résztulajdonnal végrehajtott felvásárlása. A fő vevőként fellépő 4iG jókora adósságba verte magát – de messze nem ez az egyetlen gond.

A tankönyvpiac államosításának egyik utolsó lépése volt az Alföldi Nyomda Zrt. 2020-as felvásárlása, amivel a kormány bebiztosította a kampánycélra is használt ingyenes tankönyveket. A nyomdáért kifizetett összeget azonban nem hozták nyilvánosságra, ezért adatigénylésben igyekeztünk kideríteni. Hosszú pereskedés után végül az állami tulajdonú Könyvtárellátó (KELLO) elküldte lapunknak az adásvételről szóló megállapodást, mely szerint 4,5 milliárd forint volt az Alföldi Nyomda vételára. Időközben a kormány módosította a tankönyvellátásról szóló törvényt, így az állami kézbe került nyomdából ma már közbeszerzés nélkül rendeli a KELLO a tankönyveket.

A kormány nem világíttatta át a Vodafone-t, mielőtt megvette volna, megelégedett azzal, hogy piaci partnere, a 4iG megosztotta vele az ő megbízásából készült felmérést. Pedig az állam nemcsak a Vodafone 49 százalékát veszi meg, hanem hitelt is nyújt az eleve eladósodott magáncég 51 százalékos vételárrészéhez is. A konkurens Magyar Telekom egyelőre hátradőlhet, nem lesz éles verseny, a 4iG-nek évek kellenek ahhoz, hogy összefésülje hirtelen felvásárolt telekommunikációs cégei működését. Sőt egyre több ügyfél menekül politikai okokból a Telekomhoz. A fogyasztók viszont áremelkedésre készülhetnek, miután két nagy szereplő marad a mobil- és a vezetékes internet hazai piacán.

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

A távközlési vállalat 49 százalékát a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül vásárolják fel.

A magyar állam és a kormányközeli 4iG minél gyorsabban felvásárolná a Vodafone Magyarországot. Az üzletet a GVH-nak várhatóan nem is kell engedélyeznie, hiszen nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek jelentették be, az uniós versenyhivatal viszont még beleszólhat. A Fidesz régóta – és úgy tűnik, hogy elképesztő áron – akar egy nagy kormányközeli telekomcéget, amelyből viszont hosszú időre pénzgyárat lehet csinálni, a fogyasztók kárára.

Meglepő időzítéssel váltja valóra régi álmát a kormány, hogy ellenőrzése alá vonja a magyar távközlési piacot: a 4iG-t előretolva megveszi a brit Vodafone itteni leányvállalatát. A párosnak ez 715 milliárd forintba fog fájni – igaz, ebbe akár török, német vagy portugál befektetők is besegíthetnek.

A szúnyogirtás ugyan nem bomba üzlet, de elég méretes ahhoz, hogy „bizonyos szempontok” érvényesüljenek a tendereken.