K-Monitor Adatbázis

A Klebelsberg Központ szeptember végén hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a KRÉTA moduljainak terméktámogatására. Nem volt nagy izgalom: a szoftver kizárólagos jogai miatt csak annak kifejlesztőjét hívták meg a tenderre. A megbízást természetesen el is nyerte a cég, amelynek tulajdonosa Palkovics László ex-miniszter barátja. A szerződés értelmében a vállalkozás 2025 január végéig nettó 3,7 milliárd forint közpénzt kap a KRÉTA-modulok óvodákban és nem állami fenntartású köznevelési intézményekben történő kötelező bevezetése kapcsán. Az ügyben a Közbeszerzési Hatóság megállapította, hogy az államnak köszönhetően a KRÉTA gyakorlatilag kiirthatatlan a közoktatásból, és nincs más, reális alternatívája.

Az OLAF 3,6 millió euró Magyarországnak adott uniós támogatás visszafizettetését javasolja, mert szabálytalanságokat talált egy, az iskoláknak szánt digitális fejlesztési projektben – derül ki az EU csalás elleni hivatalának hírleveléből. Egy másik, szintén milliárdos visszafizetéssel járó és az OLAF által is vizsgált oktatási projekt, az Öveges-program büntetőperének másodfokú tárgyalása március 29-én lesz.

A tankönyvpiac államosításának egyik utolsó lépése volt az Alföldi Nyomda Zrt. 2020-as felvásárlása, amivel a kormány bebiztosította a kampánycélra is használt ingyenes tankönyveket. A nyomdáért kifizetett összeget azonban nem hozták nyilvánosságra, ezért adatigénylésben igyekeztünk kideríteni. Hosszú pereskedés után végül az állami tulajdonú Könyvtárellátó (KELLO) elküldte lapunknak az adásvételről szóló megállapodást, mely szerint 4,5 milliárd forint volt az Alföldi Nyomda vételára. Időközben a kormány módosította a tankönyvellátásról szóló törvényt, így az állami kézbe került nyomdából ma már közbeszerzés nélkül rendeli a KELLO a tankönyveket.

Az Átlátszó feketével teljesen kitakart oldalakat kapott, amikor az OLAF-tól az iskolák fejlesztését célzó Öveges-program jelentését kikérte. Kovács Gergőnek, a Kutyapárt társelnökének most még ennyit sem adtak, amikor megpróbálta elkérni a Hegyvidéki Önkormányzattól a milliárdos pénzlenyúlásokról híres, országos Öveges-program kerületi szerződéseit. A kerület vezetése az önkormányzati képviselőként dolgozó Kovácsot az illetékes tankerülethez irányította, ahonnan azt írták, nincsenek náluk a kért dokumentumok.

Egy esetleges kormányváltás után is biztonságban lesz a 4iG, Mészáros Lőrinc korábbi érdekeltsége, amelyet nemzetközi multivá tesz az állami segítség és a német hadiipari óriás, a Rheinmetall tőkéje.

A strasbourgi törvényszék megerősítette: a kormány gyakorlatilag monopolpiacot hozott létre az iskolai tankönyvellátásban. A pert indító kiadók esetleges kártérítésről később döntenek majd.

Csak túlszaladt valamelyik hivatalnok tolla, amikor a kulturális tao-megszüntetése mellett szinte kinyírta a kormány számára sokkal kedvesebb sporttaó-rendszert is. A kormány gyorsan korrigált. Nem csoda, tökéletes rendszert építettek ki arra, hogy közpénzeket a nyilvánosság háta mögött magánpénzzé varázsoljon, állami bevétel helyett gazdagítva a NER-közeli cégeket és közben a felcsúti fociakadémián is újabb és újabb épületek nőjjenek ki a földből.

A mi városunkként emlegette Székesfehérvárt Orbán Viktor 2015 májusban, amikor bejelentette, milyen nagy projekteket finanszíroz majd itt a kormány a következő években. Orbán Viktor itt született, alcsúti és felcsúti kitérő után a családjával később itt élt a Vorosilovgrád lakótelepen, amikor ő a város gimnáziumába járt. A Fidesz még a kampányzáróját is itt tartotta tavaly az országgyűlési választások előtt, Orbán meg is indokolta, hogy miért. Ehhez képest a kormány most úgy döntött, hogy az Orbán által bejelentett nagy projektek közül kettőt is leállít. Az egyik a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház belgyógyászati és onkológiai tömbjének megépítése, a másik az Alba Aréna, egy multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok, ami a fehérvári hokisok új otthona lett volna.

Ha nem tudnád, ki írta le ezeket a mondatokat, azt hinnéd, hogy egy elkeseredett ellenzéki politikus lázadt fel a NER bevett közbeszerési modellje ellen: „Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a középiskolai campus építésére mindösszesen csak egy, azaz egy építőipari cég kívánt ajánlatot tenni, amely okok alapján eleve nincsen verseny egy ekkora beruházás elnyeréséért. Ez elfogadhatatlan! Van munkaerőhiány, van kapacitáshiány, van alapanyaghiány, de az akkor sem normális, hogy ekkora értékű fejlesztéseknél a közbeszerzési eljárásokban csak 1-2 ajánlattevő legyen.” De nem egy ellenzéki városvezető fakadt ki, hanem Cser-Palkovics Andrásra, Székesfehérvár fideszes polgármesterére szakadt rá 2019 Magyarországa.

Elmarasztalta Magyarországot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt, kimondván: a hatóságok megsértették több, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cég jogait.