K-Monitor Adatbázis

A parlament kedden megszavazta a közérdekű adatok nyilvánosságát korlátozó rendelkezést. Eddig sem volt könnyű kiszedni állami cégekből, hogy mire mennyit költenek, mostantól egy gumiszabály is védi majd őket. A közérdekű adatokért indított perekből derült ki, hogy milyen lehetőségekhez jutottak például Simicska Lajos cégei.

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják a szabolcsi egészségügyi holding vezérigazgatóját.

2008 közepén az akkor kormányzó Gyurcsány Ferenc küldte el. Ennek valós okai máig tisztázatlanok, de a szocialista miniszterelnökhöz állítólag az MVM-vezér egyre szélesebb körű jobboldali kapcsolatairól jutottak el hírek. MVM-es távoztát követően a fővárosi irányítású BKV vezetője lehetett, ahonnan sem a – jogerős elmarasztalással valóban meg nem erősített – MVM körüli botrányok, sem a kormányváltás vihara nem mozdította el.

Minél fontosabb ügyről van szó, annál nehézkesebben ítélkeznek a bíróságok az energiaszektor cégeit érintő közérdekű adatigényléses perekben. A titkolózó állami vállalatok akár több évig is húzhatják az időt, az ítéletek pedig rendkívül változatosak, egymásnak élesen ellentmondó döntések születnek.

Az állami Magyar Villamos Művek (MVM) 2007–2008-as, tízmilliárdok eltűnésével járó gyanús ügyletei kapcsán két éve vizsgálódó Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) ismereteink szerint még ki sem hallgatta Kocsis István akkori vezérigazgatót, jelenlegi BKV-vezért.

„A BKV korrupciós ügyei eltörpülnek az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt.-nél (MVM) folyó gazemberségekhez képest" - interpellálta tavaly a miniszterelnököt a Fidesz, a kormányváltás óta viszont nem háborgatták ezt a csontvázat.