Miután Kádár János egykori kedvenc balatoni üdülőhelyén szabad kezet kaptak a környezetet durván átalakító beruházók, a helyiek érdekeit nemigen veszik figyelembe.
Lesöpörték a civilek érveit, zöld utat adott az egykori pártüdülő beépítésére a hatóság, ezzel az utolsó komoly akadály is elhárult az óriási, 46 hektárt érintő beruházás elől. A helyiek attól tartanak, újra „zárt világ” épül a kiváltságosok számára. A Somogy Megyei Kormányhivatal megadta a környezetvédelmi engedélyt a Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. balatonaligai nagyberuházásához, az Aligaliget projekthez, mely magán luxusüdülővé alakítja a hajdani pártüdülőt, a Club Aligát. Ezzel a helyiek és a Balaton-partot és a tavat féltő civil szervezetek utolsó reménye is szertefoszlott. Az Alkotmánybíróság azzal utasította el a civilek beadványát, hogy a természetes környezethez való jog nem alapjog
A korábban Club Aliga, jelenleg pedig Aligaliget néven futó projekt természetrombolással járna – állítják az építési terveket régóta kritizáló civilek. A beruházó ugyanis 180 méter hosszú szállodát húzna fel a mesés panorámájú partfal tetejére, aljára pedig villaépületeket építene. E célból megcsonkítaná Aliga ikonikus magaspartját: a felső részét „leborotválná”, és megbontaná az alját is, hogy nagyobb területen épülhessenek meg a tervezett villaépületek. Mindezt „közösségi érdekre” hivatkozva, a veszélyes partfal stabilizálásának szükségességével indokolják. A civil szervezetek azonban – akik éppen az instabil partfalra tervezett építkezést tartják veszélyesnek – újabb szakmai érveket sorakoztattak fel a beruházás természetkárosító és tájképromboló elemei ellen. A végső szót a környezetvédelmi hatóság fogja kimondani, erre azonban még mindig várni kell.
Nem kaptak garanciát a helyiek az új tulajdonosok képviselőitől arra, hogy a jövőben is mindenkor használni tudják a Club Aliga útjait, sétányait és strandját. Aligaliget lesz a komplexum új neve, és dózer vár Kádár János hajdani villájára is – derült ki a múlt csütörtöki lakossági tájékoztatón.
Az Auchanba bevásárolni készülő Jellinek Dániel Indotek-csoportja nagy ingatlanfejlesztésbe foghat a fővárosi hegyvidék nemrég még állami tulajdonú telkén.
Az egykori zárt pártüdülő teljes területe – amely az egyesület küzdelmeinek köszönhetően vált szabadon hozzáférhetővé a lakosság számára – a rendszerváltástól 2007-ig az állam tulajdonában volt. A terület részleges privatizációja 2007-ben történt meg, ekkor 37 hektár a Pro-Mot Hungária Kft.-hez került, 10 hektár pedig továbbra is állami tulajdonban maradt, de 49 évre a Pro-Mot lett a vagyonkezelője. A maradék 2 hektár az önkormányzaté és – egy ott álló templom okán – a Református Egyházé lett. Azóta a partra csak a Pro-Mot területén keresztül lehet lejutni, az ügyben pedig kulcsfontosságú szerepe van annak, mi számít valójában közútnak, illetve közterületnek.
A kormány szerint ellenzéki hiszti a Club Aliga miatti aggodalom Balatonvilágoson, hiszen 2007-ben privatizálták az egykori pártüdülőt, a civilek pedig nyilván csak politikai játékot játszanak, amikor azt állítják, hogy veszélyben a parthoz való szabad hozzáférés az Appeninn Nyrt. Ingatlanfejlesztési projektje miatt. A civilek és az önkormányzat kisebbségben lévő képviselői szerint azonban a Balaton lenyúlásának főpróbája zajlik a településen azzal, hogy egy kormányrendelettel felülírták mindazt, amit a part védelmében a privatizáció ellenére elért az Aligai Fürdőegyesület. Szerintük a módszerből hamarosan rendszer lehet a Balaton egészén.
Az építőanyagok áremelkedésének fedősztorijával éppen most játszották át a magyar ásványvagyon jelentős részét a kormány egyik kedvenc üzletemberének, Balázs Attilának.