K-Monitor Adatbázis

2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.

A vizes világbajnokság egyik fejlesztéseként mélygarázs épül Balatonfüreden. Tipikusan az a beruházás, amit a rendezvény százmilliárdos (plusz áfa) büdzséjét magyarázó hangok szerint hiba volna a vb költségének beállítani, hiszen amúgy is szükség volt rá. Lehet, hogy így van, de az szinte biztos, hogy normál esetben nem így valósult volna meg a dolog.

Tavaly márciusban szerezte meg a balatonfüredi vitorláskikötő, a volt olimpiai központ földhasználati jogát Fonyó Károly, a Közgép és a Swietelsky konzorciuma, a Füred 2017.

A Jobbik szerint felháborító és "vérlázító", ahogyan a kormánypártok és "a hozzájuk közeli oligarchák" lényegében privatizálták a balatonfüredi vitorláskikötőt, ezért az ellenzéki párt hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz az ügyben. Az önkormányzat szerint a magáncégek bevonására a fejlesztések érdekében volt szükség.