K-Monitor Adatbázis

1972. július 5-én született Budapesten. Nős (felesége Ruzsovics Ágnes), egy gyereke van (Bianka, 1995). A Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett Esztergomban, majd 1996-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán szerzett diplomát. Szakmai pályafutását az informatikai iparban kezdte. 1996-tól az Elender Computer Kft. ügyvezető igazgatójaként, illetve 1998 februárjától az Elender Informatikai Rt. vezérigazgatójaként tevékenykedett. 1999 szeptemberétől country manager volt a PSINet Magyarországnál, 2000 és 2002 között a PSINet Europe üzletfejlesztésért felelős alelnökeként dolgozott. 

2000 júliusában a Webigen Rt. igazgatósági elnökévé választották. 2002 októberében visszatért az Elenderhez, az Üzleti Kommunikáció vezérigazgatójaként. 2004 júniusa és szeptembere között az Euroweb Internet Szolgáltató Rt. elnöke volt. Eközben 2003 márciusától 2004 októberéig az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnökségét is elvállalta. 2003-tól miniszteri kinevezéséig a brüsszeli székhelyű EICTA (European ICT Association) elnökségi tagjaként, a Magyar-Indonéz Üzleti Tanács elnökeként működött. 2000-ben elnyerte az Informatikai Vállalkozások Szövetsége által alapított "Év Informatikai Menedzsere" díjat. 

2004 októberében az SZDSZ támogatásával gazdasági és közlekedési miniszterré nevezték ki. 2006 januárjában belépett a pártba.  A 2006. évi országgyűlési választásokon országos listán nyert mandátumot. 2006. júniusában újra gazdasági és közlekedési miniszterré választották. 2007-2008 között az SZDSZ elnöke, 2010-ig frakcióvezetője. Ezt követően visszatért az üzleti életbe, 2011 óta a mobilfizetéssel foglalkozó Cellum Global Zrt. elnök-vezérigazgatója és a Cellum Bulgaria igazgatósági elnöke. Politikai karrierje lezárultával 2010-ben visszatért az üzleti életbe.


Kapcsolódó linkek: 
Kóka János Honlapja 
Pumázó playboy a bársonyszékben - Kóka miniszterségét értékeli az Index 
Kóka Portré a Manager Magazninban 
Telekügyek 
Feketemunkások Kóka építkezésén

A horvát ügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni igazgatósága (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányításának jogát. Sanadert egyszer már el is ítélték az ügyben – de 2015 novemberében szabadlábra került, miután eljárási hibák miatt érvénytelenítették a jogerős ítéletét –, ami kínos üzenet volt Budapestre, hiszen ha volt, akit lefizettek, akkor kellett lennie valakinek, aki lefizetett. A Mol és Hernádi Zsolt viszont minden esetben visszautasította a vádakat. Hernádi Zsolt kiadatását először 2013-ban kérték a horvát hatóságok, ezt akkor a Fővárosi Törvényszék arra hivatkozva utasította el, hogy olyan ügyben adtak ki elfogatóparancsot Hernádi Zsolt ellen, amelyben a magyar ügyészség már vizsgálódott, és amelyet bűncselekmény hiányában még 2012-ben megszüntettek. A horvát illetékesek azonban úgy döntöttek, hogy ez nem befolyásolja a Mol vezetője elleni horvátországi eljárást, ezért az a mai napig tart: a Zágráb megyei bíróság azt állítja, hogy  nem sértették meg a kétszeres eljárás alá vonás tilalmát, ami miatt 2015 novemberében Hernádi Zsolt lekerült az Interpol körözési listájáról, és ami miatt Németország és Ausztria is felfüggesztette a Mol elnök-vezérigazgatója elleni horvát elfogatóparancs végrehajtását.Horvátországnak több mint 30 millió dollárjába (9 milliárd forint) került a döntőbírósági eljárás Mol-INA-ügyben, mivel a magyar cég meg is kontrázta a horvát lépéseket azzal, hogy választott bírósági eljárást kezdeményezett a horvátok állítólagos szerződésszegése miatt. Az eljárást a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indította a Mol, mivel álláspontja szerint csaknem 80 milliárd forint veszteség érte azzal, hogy a horvát kormány nem teljesítette az INA gázüzletágának átvételéről szóló szerződést.  (forrás: Index.hu)

A genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (UNCITRAL) nemzetközi választottbíróság angol nyelven elérhető teljes ítéletét feldolgozó Heti Válasz azt állapította meg, hogy Horvátország lényegében koncepciós pert indított a legnagyobb magyar vállalat, illetve vezetője, Hernádi Zsolt ellen – úgymond a nemzeti érdekektől vezéreltetve.  2018 nyarán a horvát rendőrség újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott elfogatóparancsot, ám azt a magyar bíróság újból elutasította.