K-Monitor Adatbázis

Az ellenzéki összefogás pártjai országgyűlési választóbizottság felállítását kezdeményezik a Völner-Schadl ügyben – jelentették be a DK, az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum politikusai vasárnap a Facebookon.

A Budai Központi Kerületi Bíróság elrendelte Nagy János bűnügyi felügyeletét az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 2021. április 1-jéig. A bíróság azt is előírta, hogy volt helyettes államtitkár mozgását a rendőrség nyomkövetővel ellenőrzze.

Nyilvános tárgyalást tart ma a Kúria A Város Mindenkié (AVM) csoport aktivistája és Belváros-Lipótváros Önkormányzata közötti közérdekű adatok kiadása iránt indított perben. A 2015 nyara óta tartó jogvitában az önkormányzat fordult felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához, miután első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság, másodfokon pedig a Fővárosi Törvényszék is lakásgazdálkodási adatainak kiadására kötelezte.

Elölről kezdődik az a büntetőper, amelyben az V. kerület korábbi jegyzőjét és két helyi vállalkozót vádolt meg az ügyészség vesztegetéssel kapcsolatos bűncselekményekkel. Tavaly júniusban a Fővárosi Törvényszék még felmentette mindhárom férfit, de a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla múlt csütörtökön hatályon kívül helyezte azt az ítéletet. A per így visszakerül a Fővárosi Törvényszékre, és ismét elsőfokon zajlik majd.

Az Átlátszó forrásai szerint a nyomozás 2012-es megkezdése óta tisztában vannak a hatóságok azzal, hogy a diszkópápa hogyan kötelezte le a Hajógyári-szigeten működő szórakozóhelyeinek otthont adó kerülethez köthető egyes vezetőket. Szerkesztőségünk kérdéseire a Nemzeti Védelmi Szolgálat a Központi Nyomozó Főügyészségre mutogatott, az pedig azt válaszolta, hogy minden szükséges lépést megtett, amit kellett. Ez azonban messze nem az egyetlen furcsaság ebben a nyomozásban, ami arra utal hogy a Fidesznek kellemetlen a Vizoviczki-ügy. Összeszedtük, mi minden nem stimmel.

Kétséges, hogy kiderülhet-e, a büntetőeljárásban vagy a tévéinterjúban nem mondott igazat az ügy negyedrendű vádlottja.

Hamisan vádolta Portik Tamás Rogán Antal minisztert a Budapesti Nyomozó Főügyészség gyanúja szerint.

A fideszdrukkerek körében sem különösebben népszerű. Nevét több mint tíz éve emlegetik zavaros ügyekkel összefüggésben. Politikai karrierje mégis töretlen – eddig legalábbis. Vajon miért? Vajon így marad-e? Rogán Antal titkát próbáljuk megfejteni, s arra jutunk: a támadható ember nem rossz az erős pártvezetésnek, ellenkezőleg. A legújabb fejlemény a feltaláló-mutyi, de korábban is volt már legalább hét olyan ügye, amikbe egy jogállamban belebukott volna.

Miután Portik Tamás bíróság előtt állította, hogy tízmillió forintnyi kenőpénzzel megvesztegette Rogán Antalt, több bejelentés érkezett a magyar ügyészségekre: hamis tanúzás miatt feljelentették a gyilkosság miatt elítélt olajos maffiózót, hivatali vesztegetés elfogadása miatt pedig a fideszes politikust is. Hiába a szokatlanul súlyos vád, egymástól függetlenül két magyar ügyészség döntött úgy, hogy nincs itt semmi, amit ki kellene nyomozni. Pedig ebben az ügyben nem lehet döntetlen. A jelenlegi patthelyzet körül egyre több az ellentmondásos és zavaros hatósági megállapítás, ezeket mutatjuk most be.

Ebből az ügyből senki nem jöhet ki jól, hiszen a nyomozás elrendeléséről nem szokás értesíteni a nyilvánosságot, hisz így az érintettek is felkészülhetnek rá - vélte lapunknak Magyar Gábor miután a Népszava úgy értesült, az ügyészség nem indít nyomozást Rogán Antal korrupciós ügyében. Az ügyvéd szerint ugyanakkor "senki nem gondolhatja, hogy Nemzeti Együttműködés Rendszerében dolgozó ügyészség rossz döntést hozhat".