K-Monitor Adatbázis

Kifizeti a Mol Nyrt.-nek a nemzetközi választottbíróság által meghatározott kártérítést a horvát állam. Erről szerdán döntöttek, és szerda esete jelentette be a gazdasági miniszter. 235 millió dollár üti a Mol markát.

Lemondott az INA igazgatóbizottságának két magyar tagja. A horvát rendőrség öt embert tartóztatott le gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt, köztük Damir Skugort, az INA földgáz-kereskedelmi ágazatának igazgatóját. A két magyar felsővezető egyáltalán nem érintett az ügyben.

A Világbank mellett működő washingtoni testület úgy ítélte: nem korrupcióval szerezte meg a magyar olajcég az INA-t.

Egy washingtoni kereskedelmi bíróság szerint a horvát állam megszegte a MOL-lal kötött szerződését, és ezért közel 100 milliárd forint kártérítést köteles fizetni. Az ítélet szerint nem elfogadható, hogy a horvátok azért álltak el egy megállapodástól, mert egy zágrábi ítélet szerint Hernádi Zsolt lefizette Ivo Sanader miniszterelnököt.

A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) egyértelműen kimondja: nem megalapozottak Horvátország vesztegetéssel kapcsolatos állításai a Mol-INA ügyben; az ítélet a kamatfizetést is figyelembe véve mintegy 236 millió dollár (mai árfolyamon közel százmilliárd forint) kártérítést ítélt meg a Mol részére. A Mol szerint a nemzetközi választottbíróság döntése után a Hernádi Zsolt büntetőügyében hozott ítéletet is korrigálni kellene.

A Zágráb megyei bíróság szerdán hatályon kívül helyezte Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója vizsgálati fogságára vonatkozó, 2018-as döntését - írta a helyi sajtó.

A Zágráb Megyei Bíróság ma hirdetett elsőfokú ítéletet a lassan tíz éve tekeredő Hernádi–Sanader-ügyben. (Frissítés: a délelőtt 10 órai verdikt szerint Ivo Sanader hat, Hernádi Zsolt két év börtönt kapott.) Lehet szeretni vagy utálni a magyarországi Nemzeti Együttműködés Rendszerét, lehet egyfelől-másfelől vagy akárhogy viszonyulni Hernádihoz. Viszont: a Mol-vezér elleni ítélet egyben azt is jelenti, hogy létezhet olyan EU-tagállam, amelyben bizonyítékok nélkül szolgáltatnak „igazságot”. Nem a Válasz Online mondja, hogy koncepciós vádról van szó: lényegében így foglalt állást az ENSZ égisze alatt működő, nyilvánvalóan független genfi választottbíróság minden tagja – köztük a horvátok által delegált neves jogtudós –, továbbá a Horvát Köztársaság Alkotmánybírósága is.

Ivo Sanader korábbi horvát kormányfő hat évet, Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. első embere pedig két évet kapott Zágrábban Maja Štampar Stipić bírótól. Az ítélet 10,5 év időmúlással is csak első fokú, biztosra vehető, hogy fellebbezéssel folytatódik. A bíró igazat adott a vádnak abban, hogy a felek megállapodást kötöttek, Sanader pénzért cserében segíti a Mol és a horvát állam megállapodását. A védők szerint ez az eljárás még elfogultabb és jogszerűtlenebb volt, mint az a korábbi, amit érvénytelenített a Horvát Alkotmánybíróság.

Több mint egy évtizeddel ezelőtt, 2009 júniusában két ciprusi cég 5 millió eurót utalt egy svájci társaságnak. A különös tranzakciót elindító ciprusi cégek mögött magyar és orosz olajipari üzletemberek, a svájci fogadó fél mögött pedig egy horvát iparbáró állt. A horvát ügyészség szerint azonban a valódi feladó Hernádi Zsolt, a Mol első embere, míg a végső címzett Ivo Sanader horvát miniszterelnök lehetett. A vádlottak ezt kategorikusan tagadják, 2019 decemberében megszülethet az elsőfokú ítélet ebben a régóta húzódó és rendkívül szövevényes eljárásban.