language

Akták:

"Városháza-ügy" highlight_off

Kulcsszavak:

vesztegetés highlight_off

"Városháza-ügy"

A ,,Városháza-ügy” 2021. november elején robbant ki, miután az Indexen egy, a főszerkesztő által jegyzett cikk jelent meg arról, hogy a főváros vezetése eladná a budapesti Városháza épületét. Állításukat később egy szerződésrészlettel is alá próbálták támasztani, amiről kiderült, hogy a Főváros nincs a szerződő felek között. Az önkormányzat tagadta az értesülést, ám ezt követően egy tervezettnek tűnő médiakampány keretében a kormánymédiában egy Anonymus-maszkot viselő személy robothangon narrált videókat és lehallgatott felvételeket tett közzé a főváros ingatlanügyleteiről és egyéb, ehhez szorosan nem kapcsolódó, ellenzéki politikusokra nézve dehonesztáló magánvéleményekről.

Az egyik videón Barts Balázs, a Fővárosi Vagyonkezelő 2019 előtt kinevezett igazgatója beszél a Városháza eladásáról, amire válaszul az önkormányzat nyilvánosságra hozta a Városháza fejlesztési lehetőségeiről készített tanulmányt, illetve Barts ellen vizsgálatot indult, aminek eredményeképp fegyelmit kapott a fővárosi vezetéstől a lehallgatott beszélgetésben a főváros - az eladást nem támogató - döntésének nyílt kritizálása miatt. Barts a hangfelvételen arra utalt, hogy szándék ugyan lenne az eladásra, de ennek politikai akadálya van - ezzel szemben a városvezetés azt hangsúlyozta, hogy ugyan valóban mérlegelték a központi helyen fekvő, nagy méretű épület egyes részeinek alternatív hasznosítását vagy eladását, de erről letettek.

Egy másik, lehallgatással készített hangfelvételen Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök beszél Gansperger Gyula üzletemberrel, korábbi Wallisos munkatársával a fővárost vezető koalíció körüli „cápákról”. Bajnai és Gansperger találkozójáról egy képet is nyilvánosságra hozott a hangfelvételek szivárogtatója, a találkozó apropója az lett volna, hogy Bajnai véleményét egy olyan befektető szándékait közvetítve kérik ki, aki meg akarja venni a városházát. A tárgyaláson Gansperger Gyulán kívül részt vett Ruszlan Rahimkulov orosz oligarcha és Zentai Péter is – róluk később kiderült, hogy közös cégük, a 2021 elején alapított Southblaze Kft. azért jött létre, hogy a Bajnai-lehallgatás helyszínéül szolgáló Váci út 152–158. szám alatti ingatlant megvásárolják. 

Bajnai a hangfelvételről elmondta, hogy azt megvágták, szándékosan félreértelmezték. A rendőrség 2022 őszén kiadott határozatában megállapította, hogy az egykori miniszterelnök lehallgatása bűntettnek tekinthető, emellett „az Anonymus által közzétett felvétel összevágott, tévesen közvetíti a megbeszélésen elhangzottakat”. Az azonban, hogy a lehallgatásért ki tehető felelőssé, egyelőre nem derült ki. 

Az Anonymus-maszkos alak továbbá azzal vádolta az általa bemutatott hangfelvételekre hivatkozva a Fővárosi Vagyonkezelőt, hogy jutalékért cserébe áron felül értékesítenek az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat. Erre példaként egy Nagytétényi úti telek eladását mutatja be az egyik hangfelvétel, amely 101,6 millió forintért került eladásra. A városvezetés válaszul közzétette a 2019 utáni ingatlaneladások dokumentumait, és arra a korábban is ismert tényre hivatkozva cáfolta az áron aluli eladást, hogy a fideszes vezetésű XXII. kerületi önkormányzat 74 millióra mérette fel a telket, amire elővásárlási joga is volt, mellyel ugyanakkor nem élt. A telket egy Gansperger Gyulához köthető cég vette meg. Az ingatlaneladások ügyében a Fővárosi Közgyűlés vizsgálóbizottságot állított fel, ami megállapította, hogy az ingatlaneladás átláthatóan működik, jutalékos rendszer és irányított pályáztatás nélkül. A szerteágazó hangfelvételekben továbbá közös, hogy azon egy Berki Zsolt nevű "közvetítő" jelenik meg központi figuraként, aki befolyással lehet a Főváros nevében eljáró Vagyonkezelő pályázataira. Miközben a kormánymédia Ganspergert és Berkit a Karácsony-féle városvezetés korrupt kijáróembereiként igyekezett bemutatni, az ellenoldal szerint Gansperger a Fidesz gazdasági háttérembere, Berki pedig 2019 előtt még aktívabb volt a fővárosi ingatlanok körül.

2021 decemberében a Rendőrség házkutatásokat tartott az ingatlanértékesítésekkel kapcsolatban, többek között a Fővárosi Vagyonkezelő székházában és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes otthonában is. Az ellenzéki városvezetés politikailag motivált eljárásról beszél, a szervezett "titkosszolgálati eszközökkel történő" lehallgatások miatt a kormányt teszi felelőssé és rágalmazás miatt tett feljelentést. Az NNI 2022 őszén indított nyomozást az ügyben: befolyással üzérkedés gyanújával több tanút is kihallgattak. Az egyik gyanúsított vallomása szerint az egyik tanú, akiről kiderült, hogy Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő ismerőse, arra akarta rávenni őt, hogy tegyen terhelő vallomást Karácsony Gergelyre és Kiss Ambrusra, noha nem is ismeri őket személyesen. Emiatt Karácsony Gergely hivatali visszaélés miatt tett feljelentést.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [6]  Oldalak:   1

Schadl a telefonban beszélt a titokzatos "gazdájáról", aki nem Völner

Egy korrupt NAV-tisztviselő lehallgatása vezette el a Nemzeti Védelmi Szolgálatot a Magyar Végrehajtói Kar elnökéhez, majd rajta keresztül Völner Pál államtitkárhoz, akivel Schadl György szoros kapcsolatban állt, és rengeteget beszéltek egymással – derül ki a hét hónapon át zajló titkos felderítés irataiból.

Pár év alatt megötszörözte forgalmát egy Völnerrel kapcsolatba hozott cég

Több cég neve is felmerült Völner Pál államtitkár és Schadl György volt végrehajtói kari elnök összesen sok százmilliós vesztegetési ügyében.

Ki a hét végrehajtó, akik 884 milliót fizethettek a kinevezésükért?

Fiatalok voltak, és kellett a pénz – ezzel nemigen védekezhet majd az a hét bírósági végrehajtó, akik a gyanú szerint összesen majdnem közel 900 millió forintot fizettek Schadl Györgynek, a kar elnökének a kinevezésükért. Az elérhető dokumentumok alapján nem volt nehéz azonosítani őket, és cégadataik szerint az sem okozhatott nekik gondot, hogy mélyen a zsebükbe nyúljanak.

Lenullázzák a bírósági végrehajtói pályázatokat a Völner-botrány miatt

Néhány nappal a tervezett eredményhirdetés előtt nulláz le 35, folyamatban lévő bírósági végrehajtói álláspályázatot egy friss törvénymódosítás. A lépés összefügg a végrehajtói kar korrupciós botrányával, amibe Völner Pál államtitkár már belebukott.

Dagad a botrány a Bírósági Végrehajtói Kar vezetője körül

A Központi Nyomozó Főügyészség a Bírósági Végrehajtói Kar vezetője, Schadl György és felesége ingatlanjainak zár alá vételét kezdeményezte a tulajdoni lapok szerint – közölte közösségi oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
Találatok: [6]  Oldalak:   1