K-Monitor Adatbázis

Mészáros Lőrinc és Szíjj László visontai keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Tavaly tavasszal közadatigénylésben kértük ki a kapcsolódó iratokat a tárcától, ami azonban csak húzta az időt, de nem adta ki a dokumentumokat. A bírósághoz fordultunk, a pert pedig első- és másodfokon is megnyertük, és ezután végre megkaptuk a Viresol támogatásának papírjait. Azokból az látszik, hogy a búzafeldolgozó 3,5 milliárdos összköltségű kapacitásbővítését segítette meg az állam 1,3 milliárddal, vagyis a beruházás 40%-át közpénzből finanszírozták.

Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.

Mészáros Lőrinc keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Idén áprilisban közadatigénylésben kértük ki a támogatási szerződést a tárcától, ami 45+45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt, utána viszont nem küldött semmit, ezért a bírósághoz fordultunk. Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszéken december elején meg is nyertük a pert: a Pénzügyminisztériumnak a bírósági döntés értelmében 15 napon belül ki kell adnia az Átlátszó által kért dokumentumot.

Mészáros Lőrinc keményítőgyára 2020 novemberében két részletben összesen 2,5 milliárd forint kedvezményes kamatozású kölcsönt kapott a koronavírus okozta gazdasági nehézségek enyhítésére. A hitelt a magyar állam tulajdonában lévő Eximbank folyósítja, de az Európai Unió (EU) finanszírozza – ennek köszönhető, hogy egyáltalán kiderült. Az EU-s nyilvántartásban az is szerepel, hogy a Viresol a Pénzügyminisztériumtól is kapott pénzt: 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást adott a tárca a cégnek.

A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére az Európai Bizottság (EB) 2020 tavaszán rugalmas szabályokat vezetett be, hogy az uniós tagállamok EU-s pénzből könnyen tudják támogatni a nehéz helyzetbe került cégeket. Magyarországnak 350 milliárd forintos keretet hagyott jóvá az EB, amelyből kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő kamattámogatásokat adott a kormány az Eximbankon keresztül. A legnagyobb összegű, 25 milliárd forintos kölcsönt a kínai tulajdonú Borsodchem kapta, de megtalálható a listán Mészáros Lőrinc keményítőgyára, a cseh miniszterelnök étolajos cége és az állami építkezések egyik sztárja, a West Hungária Bau Kft. is.

Amint arról korábban beszámoltunk, a rendőrség szeptemberben megszüntette a Mátrai Erőműnél történt környezetszennyezés ügyében indult nyomozást. A nyomozást megszüntető határozat indoklása szerint a környezetszennyezés nem a hatóságok elnéző hozzáállása, hanem a szennyezésért felelős cég technológiai fegyelmezetlensége miatt “alakult ki”, maradandó egészségkárosodást senki nem szenvedett, a szakhatóságok pedig megfelelően tették a dolgukat az ügyben. Ezt a határozatot azonban a Gyöngyösi Járási Ügyészség most hatályon kívül helyezte, mert “a nyomozó hatóság nem tett meg mindent a tényállás tisztázása érdekében”.

Két rendőrségi nyomozás is indult a Mátrai Erőműben történt vízszennyezések és gázszivárgások ügyében, amelyeket egyesítettek – derült ki Polt Péter legfőbb ügyész az ügy állásáról érdeklődő országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszából. A tavaly novemberben indult első ügyben környezetkárosítás bűntette, az idén júniusban indult másodikban pedig hivatali visszaélés bűntette miatt nyomoznak, mert két országgyűlési képviselő az érintett céggel kapcsolatos hatósági tevékenység büntetőjogi vizsgálatát is kérte.

Perrel fenyegetőzött, és bírósági keresetet indított az Átlátszó ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben megírtuk: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott. Pedig a történteket kivizsgáló katasztrófavédelmi hatóság eltitkolt határozatában is néven nevezik a felelőst, sőt, megtiltják számára az Őzse-völgyi víztározó további használatát, és műszaki átalakításra kötelezik a további környezetkárosítás elkerülése érdekében. Még idén januárban is dőlt a cefre a Viresoltól a víztározóba. Mutatjuk a bizonyítékot. A www.atlatszo.hu „Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját” című 2020. május 06. napján megjelent cikkükben valótlanul állítottuk, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság eltitkolta a határozatát. A valóság az, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor az ügyben meghozott határozatát kizárólag az ügyféli jogosultsággal rendelkezőknek küldte el, mivel a határozat ellen fellebbezés érkezett, így az csak a véglegessé válását követően ismerhető meg harmadik fél által.

Egy hónapja közérdekű adatigénylésben kértük a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a Mátrai Erőműben vizsgált, meg nem nevezett gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket. A most megkapott összefoglaló táblázatokból kiderül, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseink helytállóak voltak.

A rendkívül súlyos és ismétlődő környezetszennyezés ügyében feltett kérdéseinkre semmit nem válaszoltak, de 35 sajtóorgánummal szemben 60 helyreigazitási eljárást kezdeményez, továbbá kártérítés és sérelemdíj megfizetésére is igényt tart a visontai Viresol Kft., mert úgy véli hogy rossz hírnevét keltették a Mátrai Erőműben történt sajnálatos események ügyében – áll a Mészáros-cég által az Átlátszónak küldött hivatalos levélben.