K-Monitor Adatbázis

A kormányzati pénzek ellenére sem váltotta be eddig a befektetői reményeket Mészáros Lőrinc két gigantikus gabonafeldolgozója. A profitkilátásokat a milliárdos veszteségek után a gabonapiaci krízis és egy uniós zöld terv is beárnyékolja.

Mészáros Lőrinc és Szíjj László visontai keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Tavaly tavasszal közadatigénylésben kértük ki a kapcsolódó iratokat a tárcától, ami azonban csak húzta az időt, de nem adta ki a dokumentumokat. A bírósághoz fordultunk, a pert pedig első- és másodfokon is megnyertük, és ezután végre megkaptuk a Viresol támogatásának papírjait. Azokból az látszik, hogy a búzafeldolgozó 3,5 milliárdos összköltségű kapacitásbővítését segítette meg az állam 1,3 milliárddal, vagyis a beruházás 40%-át közpénzből finanszírozták.

Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.

Mészáros Lőrinc keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Idén áprilisban közadatigénylésben kértük ki a támogatási szerződést a tárcától, ami 45+45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt, utána viszont nem küldött semmit, ezért a bírósághoz fordultunk. Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszéken december elején meg is nyertük a pert: a Pénzügyminisztériumnak a bírósági döntés értelmében 15 napon belül ki kell adnia az Átlátszó által kért dokumentumot.

Észrevették a magyar pénzemberek az egészségügyben és az élettudományokban rejlő profitot. Egyre több jel utal arra, hogy ennek kiaknázását az Orbán-kormány is elő akarja segíteni a hozzá közel állók számára.

Miközben a világ a koronavírus-járványra figyelt, a nagy NER-építőcégeknél ment tovább az élet, mint a vírus előtt. Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Paár Attila társaságai a válság kezdete óta mintegy 800 milliárd forintnyi tenderen szerepeltek sikeresen, de nemcsak innen érkezett pénz, több támogatási programban is jutottak nekik források, bár ezek aprópénznek tűnnek az állami megbízások mellett.

A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére az Európai Bizottság (EB) 2020 tavaszán rugalmas szabályokat vezetett be, hogy az uniós tagállamok EU-s pénzből könnyen tudják támogatni a nehéz helyzetbe került cégeket. Magyarországnak 350 milliárd forintos keretet hagyott jóvá az EB, amelyből kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő kamattámogatásokat adott a kormány az Eximbankon keresztül. A legnagyobb összegű, 25 milliárd forintos kölcsönt a kínai tulajdonú Borsodchem kapta, de megtalálható a listán Mészáros Lőrinc keményítőgyára, a cseh miniszterelnök étolajos cége és az állami építkezések egyik sztárja, a West Hungária Bau Kft. is.

Igazi aranybányát túrt ki magának Mészáros Lőrinc: kínai üzlettől ritkaföldfémeken keresztül uniós forrásokig sok milliárd forintot termelhet az Envirotis Holding, élén most már egy egykori közgépessel.

Több mint 16 milliárd forintnyi támogatást osztott szét 2019 utolsó napjaiban másfél tucat cég között a Pénzügyminisztérium. A vállalatok többsége néhány százmilliót kapott, többnyire kapacitásbővítésre, termelőgépek beszerzésére vagy éppen termékfejlesztésre, de akadtak milliárdos tételek is. A szórásból pedig nem maradtak ki a kormányközeli cégek sem.

Két évvel ezelőtt némi meglepetésre egy ismeretlen magyar vállalkozás kapta a legnagyobb állami támogatást a kormány egyedi döntése alapján. A frissen alapított Kall Ingredients Kft. 9,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást húzott be izocukorgyártásra. Ezzel még azt a német Audit is megelőzte, amelynek a győri fejlesztésre hatmilliárd forintot ítéltek meg.