language

Személyek:

Schadl György highlight_off
Vízkelety Mariann highlight_off

Schadl György

Schadl György (1982 - ) a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) korábbi elnöke, önálló bírósági végrehajtó, aki ellen a Völner-Schadl ügyként ismert korrupciós bűncselekmény miatt indult eljárás. Korábban a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Jogi tanszékének oktatója, valamint az Edutus Főiskolán tantárgyfelelős főiskolai docensként felelt az intézményben tanított jogi tantárgyakért. MBVK elnöki kinevezése óta (2015 - 2023 ) felügyeli és képviseli a bírósági végrehajtók munkáját, emellett 2021 novembere óta előzetes letartóztatásban van. A Kar elnökségéről az ellene folyó büntetőeljárás közepette 2023 áprilisában mondott le.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2022 októberében nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszéken Schadl György és további 21 vádlott ellen. Ez azután történt, hogy a rendőrök Schadlt és feleségét, Schadl-Baranyai Helgát a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren vették őrizetbe, amint Dubajba készültek utazni. A vád szerint Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium egykori államtitkára rendszeresen fogadott el 2-5 millió forintot a MBVK elnökétől, cserébe Schadl kérésére azokat nevezték önálló bírósági végrehajtónak, akikkel előre megegyeztek. A kinevezett végrehajtóktól Schadl György összesen körülbelül 924 millió forint osztalékot szedett be. A vádlottak között van Schadl-Baranyai, és Schadl György apja is.

Schadl és felesége több irodaházat tulajdonol, amelyekben kizárólag végrehajtó irodák működnek. A Schadl-házaspár által működtetett két vállalkozás, a Schadl és Társa Végrehajtó Iroda Budaörsön, valamint a Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtó Iroda Gödöllőn, 2018 és 2020 között együtt összesen egymilliárd forintnál is több osztaléknyereséget termelt – derül ki az Oligarchia egyik részéből.

Schadl György továbbá a Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület) és a V. kerületi ingatlanügyek kapcsán is érintett. Ezekkel az Rtl.hu és a Partizán foglalkozott részletesen.

Vízkelety Mariann

Vízkelety Mariann (1956-2024) magyar jogász, korábban az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára. E minőségében felelős volt a jogi hivatásrendekkel való együttműködésért, a Völner-Schadl-ügyben is felmerült a neve. Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke.

Pályáját bírósági fogalmazóként 1980-ban kezdte a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ahol később bírósági titkárként dolgozott és bíróként is ítélkezett. 1986-tól 1988-ig a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál a Nőpolitikai Tanács és a Családvédelmi Tanács titkára volt. 1989-től 1992-ig ügyvédként tevékenykedett a Budapesti 54. számú Jogtanácsosi Munkaközösségben, illetve jogutódjában, a Budapesti 54. számú Ügyvédi Irodában.

1992-től 1994-ig a Miniszterelnöki Hivatalban a Miniszterelnöki Kabinetben látott el közszolgálati feladatot, majd 1994 és 1998 között ismét ügyvédi praxist folytatott a Budapesti 54. számú Ügyvédi irodában. 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal, Gazdasági- és társadalompolitikai titkárság vezetője volt, ezt követően 2002 és 2004 között a Miniszterelnöki Hivatal titkárságvezetői tisztségét töltötte be. 2004 és 2010 között az Országgyűlés Hivatala szakmai főtanácsadója volt. 2010 és 2012 között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkárának nevezték ki, ezután 2012. nyarától 2015. tavaszáig a Központi Statisztikai Hivatal jogi és gazdálkodási elnökhelyettese volt. 2015. április 1-jétől töltötte be az Igazságügyi Minisztérium, igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkári tisztségét 2020. április 30-ig. 

2024 januárjában hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt.

Vízkelety Mariann (1956-2024) magyar jogász, korábban az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára. E minőségében felelős volt a jogi hivatásrendekkel való együttműködésért, a Völner-Schadl-ügyben is felmerült a neve. Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke.

Pályáját bírósági fogalmazóként 1980-ban kezdte a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ahol később bírósági titkárként dolgozott és bíróként is ítélkezett. 1986-tól 1988-ig a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál a Nőpolitikai Tanács és a Családvédelmi Tanács titkára volt. 1989-től 1992-ig ügyvédként tevékenykedett a Budapesti 54. számú Jogtanácsosi Munkaközösségben, illetve jogutódjában, a Budapesti 54. számú Ügyvédi Irodában.

1992-től 1994-ig a Miniszterelnöki Hivatalban a Miniszterelnöki Kabinetben látott el közszolgálati feladatot, majd 1994 és 1998 között ismét ügyvédi praxist folytatott a Budapesti 54. számú Ügyvédi irodában. 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal, Gazdasági- és társadalompolitikai titkárság vezetője volt, ezt követően 2002 és 2004 között a Miniszterelnöki Hivatal titkárságvezetői tisztségét töltötte be. 2004 és 2010 között az Országgyűlés Hivatala szakmai főtanácsadója volt. 2010 és 2012 között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkárának nevezték ki, ezután 2012. nyarától 2015. tavaszáig a Központi Statisztikai Hivatal jogi és gazdálkodási elnökhelyettese volt. 2015. április 1-jétől töltötte be az Igazságügyi Minisztérium, igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkári tisztségét 2020. április 30-ig. 

2024 januárjában hosszan tartó súlyos betegség után vasárnap elhunyt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>

Lefoglalnák Schadl György repülőgépét és hajóját is – folytatódott a korrupciós botrány bírósági tárgyalása

Völner Pál ügyvédje Vízkelety Mariann volt államtitkárért aggódott, és Varga Juditot szeretné tanúnak behívatni, a bíró pedig egy pingvines pendrive-ról mutatott be bizonyítékokat. A lefoglalt naptárak szerint valaki a Karmelita kolostorban is járhatott a vádlottak közül.

Egy pingvines pendrive-ot rántott elő a bíró, Schadl titkárnője szerint ezen vezette a Völnernek csurgatott pénzeket

A koronatanúnak nevezett F. Vivien távmeghallgatásával folytatódott a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál korrupciós pere kedden. Völner szokás szerint otthonról jött a bíróságra, míg Schadl Györgyöt bilincsben vezették be, ő ugyanis letartóztatásban van.

Völner és Schadl dolgát igencsak megnehezítheti, hogy 22-ből 10 vádlott már beismerte a bűnösségét

Egy kisebb nyári kihagyás után kedden folytatódik az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügye, amiben a két főszereplő a végrehajtói kar egykori elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál. A bíróság júniusban tanúkihallgatásokkal ment el szünetre, és most ott folytatják, ahol abbahagyták. Őszre várható például több egykori vagy jelenlegi államtitkár és a volt paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János meghallgatása is.

Schadl és Völner is mindent tagadott a bíróságon, utóbbi valótlan és alaptalan vádiratról beszélt

Ahogy ügyvédjén keresztül korábban, most személyesen a bíróságon is megerősítette perének harmadik előkészítő ülésén Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és miniszterhelyettes, hogy nem tartja magát bűnösnek. Védője Varga Judit igazságügyi minisztert, valamint Süli János és Trócsányi László volt minisztert is beidéztetné. Nem vallotta magát bűnösnek a végrehajtói kar elnöke, Schadl György sem.

A Schadl-dosszié: Az ügy, amelyet Varga Judit simán túlélt

Idén januárban kezdtek el szivárogni a médiában a Schadl–Völner-ügy során titokban rögzített telefonbeszélgetések, ezért újra téma lett a 2021 végén kirobbant botrány, amelyben tavaly ősszel már vádat is emeltek. Varga Judit igazságügyi miniszter a posztján maradt, a fő gyanúsítottakkal ellentétben Völner Pál bukott államtitkár egy percig sem volt őrizetben, és akadt néhány kisebb sztori, ami már a vádiratból is kimaradt.

Az igazságügyi apparátus szemlesütve hajtotta végre Schadl és Völner akaratát

Noha a Schadl-botrány politikai főszereplője Völner Pál egykori államtitkár, a végrehajtók jogellenes kiválasztásához az igazságügyi tárca közép- és felső vezetése is asszisztált – ez derül ki a HVG birtokába került tanúvallomásokból. A minisztérium dolgozói – ha közben netán kellemetlenül is érezték magukat – minden utasítást teljesítettek, ami felülről érkezett, így nyerhettek végrehajtói kinevezést Schadl György engedelmes lekötelezettjei.

„Gyerekek, mutatom, mi lesz” – minisztériumi dolgozók arról, milyen megalázóan ment a Völner–Schadl-korrupció

A Telex birtokába jutott néhány tanúvallomás a Völner–Schadl-ügyben. Az igazságügyi tárca különböző szinteken dolgozó munkatársai mesélik el részletesen, mit láttak a végrehajtói pályázatok megbundázásából, hogyan kezelték őket ezekben az eljárásokban. Felbukkan néhány fideszes képviselő neve is egy-egy jelölt „támogatójaként”.

Agilis fiatal vezetőnek tűnt, aki elkötelezett a végrehajtói kar megújítása mellett

„Jó munkakapcsolat” alakult ki Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével – írta tizenöt oldalas vallomásában még tavaly márciusban Völner Pál volt igazságügyi államtitkár. Az rtl.hu információi szerint a korrupcióval vádolt politikus azt állította: senkitől sem kapott kenőpénzt, bűncselekményt nem követett el, a kérdéses időszakban pedig nem ő felelt a végrehajtók kinevezéséért, így nem is tudta volna befolyásolni az akár százmilliós bevételekkel járó pozíciók kiosztását. Maga helyett két másik államtitkárt nevezett meg a terület felelőseként, de azt is megjegyezte, hogy szerinte őket sem vesztegette meg senki.

Dől a dominó, Schadl végrehajtói sorra ismerik el a bűnösségüket

Több végrehajtó is bűnösnek vallotta magát a Schadl-ügy keddi előkészítő ülésén, elismerve, hogy minden úgy történt, ahogy azt a vádiratban az ügyészség írta. Ez komoly fegyvertény az ügyészség kezében Schadl György és Völner Pál ellen. Schadl sofőrje és jobbkeze viszont nem ismerte el a bűnösségét, és az egyik végrehajtó sem, akinek a védője Trócsányi László volt igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann államtitkár tanúkénti meghallgatását is kezdeményezte.
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>