K-Monitor Adatbázis

A ,,Városháza-ügy” 2021. november elején robbant ki, miután az Indexen egy, a főszerkesztő által jegyzett cikk jelent meg arról, hogy a főváros vezetése eladná a budapesti Városháza épületét. Állításukat később egy szerződésrészlettel is alá próbálták támasztani, amiről kiderült, hogy a Főváros nincs a szerződő felek között. Az önkormányzat tagadta az értesülést, ám ezt követően egy tervezettnek tűnő médiakampány keretében a kormánymédiában egy Anonymus-maszkot viselő személy robothangon narrált videókat és lehallgatott felvételeket tett közzé a főváros ingatlanügyleteiről és egyéb, ehhez szorosan nem kapcsolódó, ellenzéki politikusokra nézve dehonesztáló magánvéleményekről.

Az egyik videón Barts Balázs, a Fővárosi Vagyonkezelő 2019 előtt kinevezett igazgatója beszél a Városháza eladásáról, amire válaszul az önkormányzat nyilvánosságra hozta a Városháza fejlesztési lehetőségeiről készített tanulmányt, illetve Barts ellen vizsgálatot indult, aminek eredményeképp fegyelmit kapott a fővárosi vezetéstől a lehallgatott beszélgetésben a főváros - az eladást nem támogató - döntésének nyílt kritizálása miatt. Barts a hangfelvételen arra utalt, hogy szándék ugyan lenne az eladásra, de ennek politikai akadálya van - ezzel szemben a városvezetés azt hangsúlyozta, hogy ugyan valóban mérlegelték a központi helyen fekvő, nagy méretű épület egyes részeinek alternatív hasznosítását vagy eladását, de erről letettek.

Egy másik, lehallgatással készített hangfelvételen Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök beszél Gansperger Gyula üzletemberrel, korábbi Wallisos munkatársával a fővárost vezető koalíció körüli „cápákról”. Bajnai és Gansperger találkozójáról egy képet is nyilvánosságra hozott a hangfelvételek szivárogtatója, a találkozó apropója az lett volna, hogy Bajnai véleményét egy olyan befektető szándékait közvetítve kérik ki, aki meg akarja venni a városházát. A tárgyaláson Gansperger Gyulán kívül részt vett Ruszlan Rahimkulov orosz oligarcha és Zentai Péter is – róluk később kiderült, hogy közös cégük, a 2021 elején alapított Southblaze Kft. azért jött létre, hogy a Bajnai-lehallgatás helyszínéül szolgáló Váci út 152–158. szám alatti ingatlant megvásárolják. 

Bajnai a hangfelvételről elmondta, hogy azt megvágták, szándékosan félreértelmezték. A rendőrség 2022 őszén kiadott határozatában megállapította, hogy az egykori miniszterelnök lehallgatása bűntettnek tekinthető, emellett „az Anonymus által közzétett felvétel összevágott, tévesen közvetíti a megbeszélésen elhangzottakat”. Az azonban, hogy a lehallgatásért ki tehető felelőssé, egyelőre nem derült ki. 

Az Anonymus-maszkos alak továbbá azzal vádolta az általa bemutatott hangfelvételekre hivatkozva a Fővárosi Vagyonkezelőt, hogy jutalékért cserébe áron felül értékesítenek az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat. Erre példaként egy Nagytétényi úti telek eladását mutatja be az egyik hangfelvétel, amely 101,6 millió forintért került eladásra. A városvezetés válaszul közzétette a 2019 utáni ingatlaneladások dokumentumait, és arra a korábban is ismert tényre hivatkozva cáfolta az áron aluli eladást, hogy a fideszes vezetésű XXII. kerületi önkormányzat 74 millióra mérette fel a telket, amire elővásárlási joga is volt, mellyel ugyanakkor nem élt. A telket egy Gansperger Gyulához köthető cég vette meg. Az ingatlaneladások ügyében a Fővárosi Közgyűlés vizsgálóbizottságot állított fel, ami megállapította, hogy az ingatlaneladás átláthatóan működik, jutalékos rendszer és irányított pályáztatás nélkül. A szerteágazó hangfelvételekben továbbá közös, hogy azon egy Berki Zsolt nevű "közvetítő" jelenik meg központi figuraként, aki befolyással lehet a Főváros nevében eljáró Vagyonkezelő pályázataira. Miközben a kormánymédia Ganspergert és Berkit a Karácsony-féle városvezetés korrupt kijáróembereiként igyekezett bemutatni, az ellenoldal szerint Gansperger a Fidesz gazdasági háttérembere, Berki pedig 2019 előtt még aktívabb volt a fővárosi ingatlanok körül.

2021 decemberében a Rendőrség házkutatásokat tartott az ingatlanértékesítésekkel kapcsolatban, többek között a Fővárosi Vagyonkezelő székházában és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes otthonában is. Az ellenzéki városvezetés politikailag motivált eljárásról beszél, a szervezett "titkosszolgálati eszközökkel történő" lehallgatások miatt a kormányt teszi felelőssé és rágalmazás miatt tett feljelentést. Az NNI 2022 őszén indított nyomozást az ügyben: befolyással üzérkedés gyanújával több tanút is kihallgattak. Az egyik gyanúsított vallomása szerint az egyik tanú, akiről kiderült, hogy Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő ismerőse, arra akarta rávenni őt, hogy tegyen terhelő vallomást Karácsony Gergelyre és Kiss Ambrusra, noha nem is ismeri őket személyesen. Emiatt Karácsony Gergely hivatali visszaélés miatt tett feljelentést.

Völner Pál (1962 – ) jogász végzettségű magyar politikus. Korábban az APEH-nál, 1988-90-ig pedig az Eternit Vállalatnál dolgozott jogtanácsosként. A Fidesz Komárom-Esztergom megyei szervezetének 2006-tól, az esztergomi szervezetnek pedig 2015-től elnöke. 2010 májusában lett országgyűlési képviselő, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára. 2015 októberétől lemondásáig (2021) az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkára volt.

Völner Pál neve felmerült a Pegasus-ügy kapcsán is, amikor Varga Judit azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a megfigyelések engedélyezését Völner írta alá. Azonban a nagyobb médiafigyelmet a Völner-Schadl ügyként ismert korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt folyó eljárás kapta. Az ügy alapja, hogy Völner Pál és Schadl György egymás közt korrupciós kapcsolatot alakított ki, és Völner legalább 83 millió forintnak megfelelő készpénzt vett át 2018 és 2021 között Schadltől. A vád szerint ezért cserébe Völner azokat nevezte ki önálló bírósági végrehajtónak, akikkel előzetesen megállapodott Schadl György. Ebben az időszakban ugyan Vízkelety Mariann írta alá a kinevezéseket, a tanúvallomások azonban egyértelműen arra utalnak, hogy Völner nagyobb befolyással rendelkezett a kinevezéseket illetően.

A Legfőbb Ügyészség 2021 decemberében hivatali vesztegetés gyanúja miatt kezdeményezte Völner mentelmi jogának felfüggesztését, nem sokkal utána lemondott hivatali tisztségéről. Az ügyben másodrendű vádlott, és szabadlábon védekezhet.

A nyilvánosságra került 1734 oldalas nyomozati anyag alapján felmerült továbbá az is, hogy Völner kihasználta Schadl egyetemi kapcsolatait, és a lehallgatási jegyzőkönyv szerint többször is kérte, hogy járjon közben rokonának vizsgája kapcsán  a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán.