K-Monitor Adatbázis

Az államilag hihetetlen összegekkel megtámogatott Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia most 1,1 milliárd forintért szerez be orvosi készülékeket. Az utolsó simítások vannak már csak hátra, hiszen alig van pár hét, és a tervek szerint 2024 őszén teljes egészében megnyitja kapuit az államilag dotált víziakadémia.

Miközben már gyerekek és sportolók birtokba is vették Kovács Katalin „kajakkirálynő” akadémiáját, még folynak egyes munkálatok. Emiatt 2,5 milliárddal többe kerül a beruházás.

Az ajánlatkérő és a kivitelező sem láthatta előre, hogy olyan plusz igények merülnek majd fel az építkezés során, amelyek milliárdokkal megdrágítják a beruházást a Velencei-tónál. A közpénzből épülő központban ugyanis lesz egy eredetileg be nem tervezett ellenáramoltató-medence, ami a kajak-kenusok felkészülését segíti, emellett egyéb módosításokra is sor kerül. A kivitelező kormányközeli West Hungária Bau ezért további 2,5 milliárdot kap a pluszfeladatok elvégzésére, és így már 45,9 milliárdba fog kerülni a létesítmény. A tó megmentésére ugyanakkor sajnálta a pénzt a kormány.

,5 milliárdról 5 milliárdra növelte éves bevételét a Peszter Kft. Hasonlóan látványos sikereket ért el az Alkotás Szolgáltató Kft, amely 158 millióról 1,4 milliárdra tornázta fel a bevételét egyetlen év alatt. És a Pharos ’95 Kft. is jó évet zárt 2022-ben: 4,2 milliárdról 11,3 milliárdra nőtt a cég forgalma. A három vállalkozásban az a közös, hogy több megbízást is kaptak kézilabdapályák és csarnokok építésére a közelmúltban. És persze az is, hogy több szálon kötődnek a kormányhoz és/vagy a Fideszhez.

A fideszes Deutsch Tamás által elnökölt sportegyesület Budapest VIII. kerületében, a Kerepesi úton egy közel 95 ezer négyzetméteres telken gigantikus sportparkot épít. Lesz multifunkciós csarnok VIP-részleggel és sakk-bridzs szakosztállyal, valamint mélygarázs, szabadtéri pályák, kültéri fitnesz és játszótér is. A kivitelezést a Bayer Construct Zrt. nyerte, ami eddig csak alvállalkozóként vett részt hasonló projektekben, tulajdonosa egy ideje azonban Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével üzletel. A beruházást valószínűleg az állam fizeti közpénzből, de ezt nem mondták ki egyértelműen. A kormány csak a sport „nemzeti és közösségi érdekek mentén” való kiemelt támogatásáról beszél.

Idén is nagy megbízások révén hasít a WHB Csoport.

Hungaroring felújítása új szakaszba lépett: A felcsúti Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt, valamint a kormány másik kedvenc kivitelezője, a biatorbágyi West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. nyerte meg a közel 3,2 milliárdos, régóta tervezgetett felújítást. Az, hogy a két, közbeszerzések terén (is) közismert cég között hogy oszlik meg a munka és a megbízási díj, nem részletezi a közbeszerzés.

Bár idén januárban átadták a bruttó 24 milliárd forintból készült multifunkciós sportlétesítményt Tatabányán, még akad rajta némi munka. 5 építőiparban jeleskedő társaság kapott "meghívást": A feladat nem volt más, mint, hogy a mintegy 6000 férőhelyes multifunkcionális sportcsarnokban 5 darab büfét és catering konyhát alakítsanak ki, valamint az ezekhez funkcionálisan kapcsolódó helyiségeinek végleges - tehát beépített berendezésekkel felszerelt - kialakítása az üzemeltetési időszakban szerzett tapasztalatok és igények figyelembevételével. A mintegy 6200 férőhelyes létesítmény Magyarország negyedik legnagyobb sportcsarnoka. A bruttó 24 milliárdból elkészült csarnok kivitelezését a Fejér-B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. konzorciuma végezte el, így nem lehet túlzottan nagy meglepetés az sem, hogy a most felmerülő kiegészítő munkákat is ők nyerték el.

Január 13-án startol el a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság, a január 30-ig tartó eseményt Magyarország és Szlovákia közösen rendezi meg. Míg szlovák szomszédaink két, már meglévő sportcsarnokot használnak fel a célra, addig idehaza gigantikus stadionépítésbe kezdett a kormány az EB égisze alatt. Összeszedtük a férfi kézilabda Európa-bajnokság sportberuházásainak a kivitelezési árait: három új kézilabdacsarnokra és egy aréna felújítására összesen nettó 128 milliárd (bruttó 162 milliárd) forintot költöttek. A beruházásokkal ismét NER-es vállalkozók zsebét tömték ki. Az arénák az EB kezdetére épphogy meglettek, a magyar férfi kézilabda-válogatott azonban nem tudta a felkészülési mérkőzéseit a tatabányai sportcsarnokban játszani, ugyanis akkor az akkor még nem készült el.

Még a NER-oligarchák is megszeppentek kissé a járvány első évében: profitjuk nagyobb részét hagyták benn a cégeikben, és kevesebbet vettek fel belőle osztalékként, mint korábban. De azért persze nem csak maradt, jutott is. HVG Top 500, 6. rész.