K-Monitor Adatbázis

A pénzt a budapesti repülőtér visszavásárlására költi.

Az Orbán-rendszer a legnagyobb üzleteit a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. bevonásával bonyolítja, amely hazai és nemzetközi ügyvédi irodák egész sorát foglalkoztatja jó pénzért.

Nem volt piackonform az, ahogy az állam megvette egy kormányközeli magáncéggel együtt a Vodafone-t. Most egy részvénycsereügylet során az állam átvette a Yettel-részvényeket a magáncégtől, amiért cserébe Vodafone-papírokkal fizetett. Az volt a gond, hogy a Vodafone-tulajok ráláttak a Yettel üzleti döntéseire, ami normális esetben versenyhatósági eljárást vont volna maga után.

Egy pillanatig sem gondolta komolyan a magyar kormány, hogy azért szállt be a Vodafone Magyarország Zrt. megvásárlásba, mert a mobilcéggel komoly tervei lennének – ez derül ki a hétfőn bejelentett részvénycsere ügyletből. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium hétfőn este lapzártakor adott ki egy megtévesztő közleményt, amelyben azt jelentette be, hogy magyar állam visszaszerezte 4iG Nyrt-től a korábban az általa birtokolt Yettel Magyarország Zrt. közelebbről meg nem nevezett kisebbségi részét. A GFM még annyit közölt, hogy az ügyletben „részvénycserére” került sor, ám hogy milyen részvényeket adott a magyar állam a NER-milliárdos Jászai Gellért által ellenőrzött tőzsdei cégnek, az a kormány közleményéből nem derült ki.

Alapvetően a piaci helyzetet tisztázta az a lépés, amellyel a magyar állam újra részesedést szerzett a Yettel Magyarországban, a 4iG-csoport pedig kiszállt onnan, és eddigi részesedését Vodafone-részvényekre cserélte. Ezzel letisztult, hogy a magyar Vodafone-ban már az egymástól eltérő jogi értelmezések szerint sincsen többségben az állam. A 4iG itthon eddig sem preferálta a kisebbségi részesedéseket, versenyjogilag is furcsa volt, hogy egy magáncég a három mobiltávközlési szereplő közül egyben többségi, egyben pedig kisebbségi tulajdonos volt.

A magyar állam képviseletében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. közvetett kisebbségi tulajdonrészt szerzett a Yettel Magyarországban – számolt be közleményében a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt.-vel lebonyolított részvénycsere-ügyletről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

A kormány nem világíttatta át a Vodafone-t, mielőtt megvette volna, megelégedett azzal, hogy piaci partnere, a 4iG megosztotta vele az ő megbízásából készült felmérést. Pedig az állam nemcsak a Vodafone 49 százalékát veszi meg, hanem hitelt is nyújt az eleve eladósodott magáncég 51 százalékos vételárrészéhez is. A konkurens Magyar Telekom egyelőre hátradőlhet, nem lesz éles verseny, a 4iG-nek évek kellenek ahhoz, hogy összefésülje hirtelen felvásárolt telekommunikációs cégei működését. Sőt egyre több ügyfél menekül politikai okokból a Telekomhoz. A fogyasztók viszont áremelkedésre készülhetnek, miután két nagy szereplő marad a mobil- és a vezetékes internet hazai piacán.

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

A magyar állam és a kormányközeli 4iG minél gyorsabban felvásárolná a Vodafone Magyarországot. Az üzletet a GVH-nak várhatóan nem is kell engedélyeznie, hiszen nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek jelentették be, az uniós versenyhivatal viszont még beleszólhat. A Fidesz régóta – és úgy tűnik, hogy elképesztő áron – akar egy nagy kormányközeli telekomcéget, amelyből viszont hosszú időre pénzgyárat lehet csinálni, a fogyasztók kárára.

Lehet gyorsabban terjeszkedni, mint Mészáros Lőrinc? A SCD-csoporttal egykor a turisztika „Molját” építő, majd a kudarcos kísérlet közben Medgyessy Péter exkormányfőt balatoni partszakaszhoz segítő Jászai Gellértnek sikerülhet. A balról jobbra fordult üzletember – csak úgy mellékesen – Tiborcz Istvánnal is ingatlanbizniszelt, most pedig regionális multit faraghat a hazai Vodafone-t bekebelező 4iG-ből. A Fidesz ugyanis stratégiai érdeknek tartja, hogy a közművek – köztük a digitális infrastruktúra – Jászai-féle „nemzeti nagytőkésekhez” kerüljenek. E folyamatnak vannak ésszerű elemei, de az alapja minimum billeg. Mert szinte egyetlen tény sem indokolja a „nemzeti” és a „tőkés” szavak használatát. Vélemény.