K-Monitor Adatbázis

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.

2023. júniusában került a hírekbe, hogy a Magyar Állam 244 milliárd forintért megvásárolt egy zuglói ingatlanberuházást. 

A Rákospatak utca - Bosnyák utca által határolt területen, eredetileg az önkormányzat tulajdonában álló telket 2006-ban 4 milliárd forintért adta el a Zuglói Önkormányzat. Azóta különböző fejlesztéseket terveztek, először egy bevásárlóközpont építését, amelyet az Echo Investment Kft. valósított volna meg.

A terület sorsa a kivitelező és az önkormányzat közötti feszültségek miatt sokáig rendezetlen volt, míg 2017-ben a Bayer-CFE Zrt. az önkormányzat hozzájárulásával megvásárolta azt a korábbi tulajdonostól, akkor még azzal a szándékkal, hogy a bevásárlóközpont tervének megvalósítását folytatják. A felvásárló cég felett 2019-ben a Bayer Construct Kft. teljes tulajdonosi jogot szerzett. A Tiborcz István-közeli, Balázs Attilához köthető Bayer Construct Zrt. leányvállalata, a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. vette át a munka kivitelezését. 

A 2019. december 23-án megjelent Magyar Közlönyben az ingatlanfejlesztést felvették a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek nyilvántartásába. Míg korábban az önkormányzatnak lett volna véleményezési és döntési joga a területtel kapcsolatban, ezt a kiemelt státusszal elveszítették. A lakosság nagy része és az önkormányzat is ellenezte a projektet, végül a Kúria döntésére volt szükség a zuglói képviselő-testület által meghozott változtatási tilalom eltörléséhez, miután az önkormányzat így próbálta megakadályozni a kormány által kiemelt beruházássá minősített építkezés elkezdését. 2022 áprilisában a cég meg is kapta az építési engedélyt Budapest Főváros Kormányhivatalától. 

A projektcég kérte a terület rozsdaövezeti akcióterületté való kijelölését, amelyet 2023 áprilisában egy kormányrendeletben szintén jóváhagytak. Így a területen felépülő új lakásokra érvényes kedvezményes 5 százalékos áfa is visszakérhető, és még nagyobb mértékben beépíthető a terület.

Az adásvételi szerződést 2023. április 6-án megkötötték, erről azonban az önkormányzatot nem tájékoztatták, pedig annak elővásárlási joga lett volna a területre. Az eredetileg új városközpontnak, majd bevásárlóközpontnak szánt területen az állami megvásárlás után várhatóan kisebb kormányzati negyed épül. Gulyás Gergely tájékoztatása szerint olyan, eddig bérelt ingatlanokban működő kormányzati szervek költözhetnek be a készülő irodákba, mint a NAV és a Központi Ellátási Főigazgatóság.

A szerződés részleteit nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosította a Nemzeti Vagyonkezelő (MNV). 2023. augusztusában a Fővárosi Törvényszék úgy döntött, hogy nyilvánosságra kell hozni annak részleteit, az ítélet nem jogerős.

Fotó: Népszava