K-Monitor Adatbázis

2013. június 10-én fogadta el az Országgyűlés azt az új, a 2014-es országos választásokra szabott kampányfinanszírozási szabályozást, amellyel kapcsolatban az ellenzék és a civilek kezdettől fogva korrupciós veszélyre figyelmeztettek. A gyanú már az azévi választások kapcsán beigazolódott: soha nem látott mennyiségű, újonnan alapított, valós társadalmi támogatottság nélküli kamupárt indult. Ezek a szabályozás visszásságait (kampányköltések átláthatatlansága és ellenőrizhetetlensége, pártközeli “civilek” tevékenysége, többes jelölés lehetősége) kihasználva, kockázat nélkül jutottak milliárdokhoz anélkül, hogy érdemi politikai tevékenységet folytattak volna, majd jellemzően a választások után eltűntek a közéletből. A 2014-es választások során a kamupártként emlegetett formációk több, mint 4 milliárd forint közpénzzel gazdagodtak. 

A 2018-as országgyűlési választásokon is már 27 egyéni jelölt elindításával és 13 ezer 500 aláírás összegyűjtésével országos listát lehetett állítani. 2017 novemberében a Parlament 2/3-os törvénymódosítással döntött arról, hogy azoknak a pártoknak, amely 1 százalékot sem érnek el az országgyűlési választáson, vissza kell fizetnie a kampányra kapott állami támogatást a vezetőtestület vagyonából. Ez azonban nem fékezte meg a kamupártok indulását – a 2018-as választásokon az induló 414 pártból minden eddiginél több, 23 párt állított listát, melyek jelentős része kamupárt volt. Az 1 százalékos küszöb alatti pártok állami támogatásának visszafizetése még a 2022-es választásokig sem teljesült. 

A választások után az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint rengeteg csalás történhetett, országszerte összesen 111 büntetőeljárás indult. Az eljárások többsége vádemelés nélkül zárult le. Ezalól kivétel a Seres Mária Szövetségesei (SMS) elnevezésű párt: 2020-ban, 5 év nyomozás után emelt vádat az ügyészség a pártot vezető Seres Mária és férje, Stekler Ottó ellen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt – a vádirat szerint a 2014-es választások során mintegy 117 millió forintos állami támogatást csalt el a párt. A Partizán kamupártokról készített oknyomozó dokumentumfilmje szerint Seres és férje állhatnak több más kamupárt ajánlóív-hamisításai mögött is, mind a 2014-es, mind pedig a 2018-as, majd a 2022-es választások esetében. A rossz szabályozást kihasználó politikai ügyeskedők tevékenysége a valódi politikai erők versengését is torzította. Valószínűsíthető, hogy a kormány azért is változtatta meg az ajánlási rendszert, hogy az esetleges sok indulóval a kevésbé egységes ellenzéki szavazótábort bontsa meg. 

A 2022-es országgyűlési választásokra a kormány 71 jelöltre emelte a listaállításhoz szükséges szintet, így a korábbi választásokhoz képest kevesebb kamupárt vállalkozott az indulásra. A kamupárt probléma egyik gyökere, a többes jelölés lehetősége ugyanakkor változatlanul fennállt, emiatt az ajánlóívekkel való visszaélések ismét gyakoriak voltak – a Gődény György vezette Normális Élet Pártja ívein például elhunyt személyek adatai és aláírásai szerepeltek.  A 2022-es választások után 73 kamupárt ellen indult peres eljárás.

Az ügyészség először 2005-ben indított vizsgálatot különböző alapítványok és egyesületek ellen számviteli fegyelem megsértése miatt, 2007-ben pedig már Zuschlag János szocialista parlamenti képviselő, a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták Mozgalma elnökhelyettese és 15 társa ellen folyt a nyomozás különösen nagy kárt okozó csalás miatt.

A vád szerint Zuschlag János vezetésével társai, Lados István, Katus Ferenc, Őri András, Krausz Csaba, Marsovszky Balázs, Kullai Tamás és Prácser László, tényleges tevékenységet nem folytató egyesületeken keresztül olyan állami támogatásokban részesültek, melyekn ek az elszámolásait rendszerint meghamis ították. A 2000-től 2006-ig elkövetett bűncselekményekkel okozott 75 millió forintos kár nagy részét a vádlottak a nyomozati szakban megtérítették.  Az üggyel kilenc fiktív civilszervezetet és mintegy 72 pályázatot hoztak összefüggésbe, az ügyészség tizenhat fő ellen emelt vádat. A vádhatóság szerint az elsőtől nyolcadik rendű vádlottak esetében a bűnszervezet törvényi tényállása bizonyított, bár a vádlottak anyagi haszonszerzését nem sikerült bizonyítani, mert a haszon egyéb szervezetekhez jutott.

A per 2008 ősze óta zajlik, és várhatóan 2010. március 31-én születik elsőfokú ítélet. Az eljárás során több mint kétszáz tanút idéztek meg, többek között Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnököt, Arató Gergelyt, az MSZP országgyűlési képviselőjét, a Oktatási és Kulturális Minisztérium volt államtitkárát is. Az ügyben kihallgatták Baráth Etelét és Csiha Juditot is. Az MSZP-s országgyűlési képviselők saját kampányukra kaptak 500-500 ezer forintot, amit a Táncsics Alapítványon keresztül szintén fiktív civil szervezeteken keresztül kaptak meg. Szintén kihallgatták Baja Ferencet, a Miniszterelnöki Hivatal jelenlegi államtitkárát, a Táncsics Alapítvány kuratóriumának korábbi elnökét, valamint Deutsch Tamást, a FIDESZ képviselőjét, korábbi sportminisztert.

Az ügyben vádolt személyek:

- Zuschlag János (elsőrendű vádlott) - Különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette, mint felbujtó.

- Lados Istvánt (másodrendű vádlott) - Jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével, mint társtettes. Feltáró vallomásával az ügy felderítését segítette - a törvényi minimumban megállapított börtönbüntetés kiszabását kérte a bíróság úgy, hogy abba számítsa be a vádlott előzetes fogva tartásban és házi őrizetben letöltött idejét.

- Katus Ferenc (harmadrendű vádlott) - Jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével, mint társtettes. Az ügyészség szerint több fantomegyesületet is ő vezetett és ő vette fel pályázaton nyert pénzek egy részét.

- Őri András (negyedrendű vádlott) - Jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével, mint társtettes. Több, a vádiratban szereplő alapítvány és egyesület pályázatának összeállításában részt vállalt valamint a beszámolók megírásában is.

- Krausz Csaba (ötödrendű vádlott) - Jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével, mint társtettes. Az Ifjú Szocialisták budapesti szervezetének volt elnöke, több gyanúba keveredett civil szervezet elnöke.

- Marsovszky Balázs (hatodrendű vádlott) - Jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével, mint társtettes. Fiatal Baloldal volt fővárosi elnöke, több gyanúba keveredett civil szervezet vezetője.

- Kullai Tamás (hetedrendű vádlott) - Jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével, mint társtettes. Atlasz Egyesület és az Y-Generáció Egyesület elnöke, mely egyesületek érintettek a gyanús pályázatokban.

- Vámosi Zsolt (nyolcadrendű vádlott) - Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány elnöke, mely szintén érintett a gyanús pályázatokban.

- Prácser László (kilencedrendű vádlott) - Jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével, mint társtettes, valamint magánokirat hamisítás, mint tettes. Prácser korábban az MDF ifjúsági szervezetének vezetője volt, emellett a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram (GYIA) tanácsának tagja. A vád szerint pozíciója révén segített Zuschlagéknak pályázati pénzekhez jutni.

- Szente Zsolt (tizedrendű vádlott) - Kiskunhalasi ügyvéd eredetileg az egyik vádlott, Őri András védője volt, de bűnpártolás, magánokirat-hamisítás és hamis tanúzásra felbujtás miatt került az ügybe. Szente Zsolt készítette azoknak a Győrfi és Kubatov által vezetett cégeknek a szerződéseit, amelyeknek a nevében számlákat állítottak ki a pályázaton kapott pénzek dokumentálásához.

- Győrfi Ludovic (tizenegyedrendű vádlott) - Bűnpártolás vétsége. Segített Ladis Istvánnak, hogy a hatságok elől elbújjon.

- Kubatov Iván (tizenkettedrendű vádlott)  Bűnpártolás bűntette, valamint a magánokirat-hamisítás vétsége. Fiktív számlák gyártásával Zuschlag és társai tevékenységét.

- Horváth Tibor (tizenharmadrendű vádlott) – Az érintett egyesületek könyvelését tartalmazó iratok kocsijával együtt elégtek. Horváth tagadja, hogy saját maga gyújtotta volna fel az autót.

- Földes Gábor Miklós (tizennegyedrendű vádlott) – Saját vallomása szerint fiktív számlákat állított ki Szilágyi Gabriella kérésére, melyekért nem kapott pénzt.

- Kemecsei Árpád (tizenötödrendű vádlott)- Baráth Etele és Csiha Judit MSZP-s országgyűlési képviselők kampányát irányította, akik kampányukra a Táncsics Alapítványon keresztül fél millió forintos támogatást kaptak. Az elnyert pénzt nem az eredeti célnak megfelelően használta fel, de a kárt megtérítette.

- Szilágyi Gabriella Andrea (tizenhatodrendű vádlott) - Bűnpártolás vétsége. Földes vallomása szerint fiktív számlák kiállítását kérte kampánytámogatás céljára.

Kárösszeg: 75 000 000 Ft (forrás: Index)