language

Lapok:

Napi Gazdaság highlight_off

Akták:

Zuschlag-ügy highlight_off

Napi Gazdaság

A Napi Világgazdaság 1991-ben vált ki a Világgazdaság nevű lapból, majd mikor a Magyar Gazdasági Kamara beperelte a napot a névhasználat miatt, 1992-ben nevet váltottak Napi Gazdaságra. A Co-Nexus Holding Vagyonkezelő Kft. és a Világgazdaság Szerkesztőség Kft. 50-50%-os arányban hozta létre a Napi Gazdaság Kiadói Kft-t, mint a lap kiadóját. 1998-ban a Co-Nexus Rt. felszámolója, a Duna-Libra Rt. árverésre bocsátotta a kiadót. Az árverés után a részvények 40%-át megvette a szerkesztőség tagjaiból álló Napinvest Kft. 2006-ban a Napinvest Kft. megvette a Storyline Kft. tulajdonrészét így 100%-os tulajdonrésze lett. 2007 júniusában a Közép-európai Média Kiadó és Szolgáltató Zrt. (CEMP) megvette a kiadó 50%-os tulajdonrészét. 2013 augusztusában a Századvég Gazdaságkutató Zrt. lett az új tulajdonos, ami a lap kormánypárti fordulatát vetítette elő. A korábbi honlap, a napi.hu levált a nyomtatott lapról és önálló lett. A Napi Gazdaság nyomtatott lapja ezután kormánypárti irányultságú lett. 2015. április 20-án megvásárolta a lapot kiadó céget Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet volt főszerkesztője. Az újság 2015. szeptember 1-től kinézetett és nevet váltott, innnetől Magyar Idők néven jelent meg.

75.000.000 Ft

Zuschlag-ügy

Zuschlag-ügy

Az ügyészség először 2005-ben indított vizsgálatot különböző alapítványok és egyesületek ellen számviteli fegyelem megsértése miatt, 2007-ben pedig már Zuschlag János szocialista parlamenti képviselő, a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták Mozgalma elnökhelyettese és 15 társa ellen folyt a nyomozás különösen nagy kárt okozó csalás miatt.

A vád szerint Zuschlag János vezetésével társai, Lados István, Katus Ferenc, Őri András, Krausz Csaba, Marsovszky Balázs, Kullai Tamás és Prácser László, tényleges tevékenységet nem folytató egyesületeken keresztül olyan állami támogatásokban részesültek, melyekn ek az elszámolásait rendszerint meghamis ították. A 2000-től 2006-ig elkövetett bűncselekményekkel okozott 75 millió forintos kár nagy részét a vádlottak a nyomozati szakban megtérítették.  Az üggyel kilenc fiktív civilszervezetet és mintegy 72 pályázatot hoztak összefüggésbe, az ügyészség tizenhat fő ellen emelt vádat. A vádhatóság szerint az elsőtől nyolcadik rendű vádlottak esetében a bűnszervezet törvényi tényállása bizonyított, bár a vádlottak anyagi haszonszerzését nem sikerült bizonyítani, mert a haszon egyéb szervezetekhez jutott.


Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor
▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas


A per 2008 ősze óta zajlik, és várhatóan 2010. március 31-én születik elsőfokú ítélet. Az eljárás során több mint kétszáz tanút idéztek meg, többek között Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnököt, Arató Gergelyt, az MSZP országgyűlési képviselőjét, a Oktatási és Kulturális Minisztérium volt államtitkárát is. Az ügyben kihallgatták Baráth Etelét és Csiha Juditot is. Az MSZP-s országgyűlési képviselők saját kampányukra kaptak 500-500 ezer forintot, amit a Táncsics Alapítványon keresztül szintén fiktív civil szervezeteken keresztül kaptak meg. Szintén kihallgatták Baja Ferencet, a Miniszterelnöki Hivatal jelenlegi államtitkárát, a Táncsics Alapítvány kuratóriumának korábbi elnökét, valamint Deutsch Tamást, a FIDESZ képviselőjét, korábbi sportminisztert.

Találatok/oldal: Listázási sorrend: