K-Monitor Adatbázis

Mint arról írtunk, múlt héten F. Vivien, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) egykori elnökének volt irodavezetője zömmel a „nem emlékszem” választ adta az ügyvédek kérdéseire. Ennek kapcsán kedden egy nagy ellentmondásra hívta fel a figyelmet a bíróságon Gellér Balázs, Schadl György és szintén vádlott feleségének ügyvédje: Gellér Balázs szerint 2021. november 5-én, amikor Schadlt és az ügy koronatanújává vált F. Vivient az ügyészség elkapta, a nő még azelőtt köthetett megállapodást együttműködésről az ügyészséggel, hogy vallomást tett volna. Gellér Balázs erre abból következtetett, hogy a koronatanú tanúvallomásának ügyiratszáma nem szerepel a megállapodáson.

2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség halványsárga épülete, amely a brit főváros egyik előkelő negyedében, a Buckingham-palotától mintegy negyedórányi sétára található. A 4iG magyar informatikai cég már hónapok óta próbálkozott az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat felvásárlásával, de az egyeztetések elakadtak. Az Invitech tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselői jóval magasabb árat kértek a cégért, mint amennyit a 4iG ajánlott. Ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy az akkor még kisebb piaci szereplőnek számító és komoly távközlési tapasztalattal nem rendelkező magyar cég képes lesz-e előteremteni a mintegy százmilliárd forintos vételárat.

Kelenföld és Törökbálint között, 2025-2027 között valósulna meg a tervezett beruházás, amelynek során a lakóházak közvetlen közelében is elhaladó vágányok számát kettőről négyre növelnék. A hivatalos indoklás szerint a bővítés főként a személyszállító vonatok sűrítésére irányul, ám a valóságban a teherforgalom is brutálisan megnőne. Különösen a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt, amely a Kínából érkező megnövekvő áruforgalmat fogja kiszolgálni.

A Fővárosi Önkormányzat nem tud a beruházásról, de annyit sikerült kiderítenünk, hogy nem a Sikló-projektről van szó.

Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozunk, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. Mostani cikkünkben arról írunk: bár a kormányhivatalok is nagyon „igyekeznek” egyengetni a nyomulás útját, a Lázár-féle minisztérium friss építésitörvény-tervezete tovább „egyszerűsítheti” a fideszes körök balatoni térfoglalását.

Az alábbiakban három dolgot bizonyítunk. Egyfelől, hogy a Tiborcz István „zsebeként” azonosított Hornung Áronhoz majd’ 55 milliárd forintnyi osztalékjövedelem folyt be az elmúlt években – nemcsak a topmilliárdos Jellinek Dániel, hanem Balázs Attila térkő- és kavicskirály környékéről is. Másrészt, hogy ezzel a forrással együtt már legalább 427 milliárd állami vagy baráti pénz mozdult meg Magyarországon a Tiborcz-kör üzleti előmenetele érdekében. Igazoljuk továbbá, hogy a miniszterelnök veje és csapata – a cikkünk előző részében bemutatott 36 luxusingatlan-projekt mellé – ágazatokon átívelő vállalatbirodalmat épített (benne pénzpiaci, szállítmányozási, vasbetongyártó, napelemparkos, hulladékgazdálkodási, informatikai, szépségipari érdekeltségekkel).

Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné vált több milliárd, vagy tízmilliárd forint útja.

Egészen meglepő vállalkozócsaláddal fogott új bizniszbe a felcsúti milliárdos. Ezúttal a mezőgazdaságban erősít.

Az önkormányzati vagyonkezelőnél került be az igazgatóságba Szikora Linda, akit nemrég a Fidesz III. kerületi szervezetének tisztújításán Bús Balázs elnök alelnökének választottak. Szikora korábbi üzlettársa milliókat kapott a vadászati kiállítást szervező cégtől úgy, hogy a rendezvényért kormánybiztosként éppen a férje, Kovács Zoltán felelt.

Még szeptember végén kérdezett rá Vadai Ágnes, a DK alelnöke arra, hogy indul-e nyomozás, eljárás, vizsgálat, illetve milyen intézkedések történtek a Rogán Antal kabinetminiszterhez ezer szállal kötődő IT-s cég, a Hunguard Kft. ügyében, amelyről azt írtuk, hogy azt már évek óta az éppen jókor változó jogszabályok tartják a csúcson.