Szeptembertől már nem dolgozik az MSZP-s Gajda Péter vezette kispesti önkormányzatnak Kránitz Krisztián, aki szocialista képviselőként kezdte, majd később vagyonkezelő lett, de kirúgásakor már csak a kispesti vagyonért felelős szimpla munkatárs volt, legalábbis papíron. Korábbi lefokozása azután történt, hogy négy évvel ezelőtt nyilvánosságra került egy titkos felvétel, amelyen egy akkori szocialista képviselőre, Lackner Csabára hasonlító személy a baloldalhoz köthető korrupciós ügyekről, és azok bonyolításának mikéntjéről beszélt, miközben egy fehér port tartalmazó kisebb zacskót lóbált a ventillátor előtt átszellemülten.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal építésén Mészáros Lőrinc cégei és kínai partnereik vesznek részt. A pályaépítést végző Mészárosék most részben levonultak az építkezésről, mert át kellett küldeni a munkagépeket és a dolgozókat a szétrohadt Budapest–Győr-fővonal felújítására. A beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítését a kínai fél vállalta, de ők ezt egyszerűen nem tudják megcsinálni az európai szabványok szerint. Lehet, hogy még most kell majd hozzá új alvállalkozót keresni, de az is lehet, hogy végül ilyen nem is épül. A projekt költségei az infláció miatt elszálltak, egyáltalán nem látszik, honnan lenne pénz a vonatbefolyásoló rendszereket kiépítő új alvállalkozóra. A VSquare szerint a kínaiak felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is, miközben a helyzet odáig fajult, hogy Orbán Viktor őszi kínai útján próbálhatja meg személyesen rendezni a kínaiakkal.
A Mayer Gábor államtitkár uniós támogatással épült rekreációs központja, azaz ma már családi háza miatt híressé vált Lila-hegyen megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyire működött komolyan a rekreációs központ. A nullánál több volt, a közismertnél kevesebb ez a pannonhalmi panorámával teljessé varázsolt „szakszolgáltatás”, amit valamikor tábla is jelzett.
Rekreációs központnak készült EU-s pályázati pénzből az a győrújbaráti ingatlan, ahol most a vállalkozás korábbi ügyvezetője, az időközben területfejlesztési államtitkárrá lett Mayer Gábor lakik – állítja a momentumos Tompos Márton és Hajnal Miklós.
Mayer Gábor a Momentum politikusainak elismerte: abban az ingatlanban lakik – és ez a vagyonnyilatkozatából is látszik –, amelyet még vállalkozóként EU-s támogatásból épített. Eredetileg rekreációs központnak épült, de az előírt fenntartási idő szerinte letelt, így “másképp hasznosítják”. Az államtitkár minisztériuma szerint minden jogszerű volt az ügyben.
A Szeged és Röszke közötti 14 kilométeres szakaszt kell tovább bővíteni, pedig a projekt ezen része alapból is 45 milliárd forintba kerül.
Ha az M6-os autópálya üres, értelmetlen, kihasználatlan, akkor az M44-es gyorsforgalmi útra újabb jelzőket kell találni, legalábbis a Magyar Közút mérései szerint. Ugyanis amíg az M6-oson 2018 óta 20-30 százalékkal nőtt a forgalom, addig az M44-es adatai azt mutatják: a környező települések lakói jól jártak vele, de a járművek mennyisége nem indokolta a majdnem 400 milliárdos beruházást.
Augusztus végi cikkünk nyomán Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdezte meg Szalay-Bobrovniczky Kristóftól, hogy mi a helyzet a kaposvári Gidrán-gyárral, amiről megírtuk, hogy látszólag nem működik. Vadai rákérdezett arra is, hogy miért tűntek el a török járművek a honvédségi beszerzésükben közreműködő HT Division Zrt. honlapjáról, és egyáltalán miért titkosította a kormány 30 évre a Gidrán-projektet. A honvédelmi miniszter azonban nem mondott se igent, se nemet arra, hogy meghiúsult-e a beruházás, és a többi kérdésre sem adott választ. Csupán annyit közölt, hogy az Orbán- és Erdogan-közeli oligarchák tulajdonában lévő közvetítőcég „az államtól függetlenül hozza meg döntéseit” – mintha a kormánynak semmi köze nem lenne a közpénzből vett Gidránokhoz, amiket korábban fontos honvédségi fejlesztésként reklámoztak.
Telefonon kérdezték Mayer Gábort a Momentum képviselői, alig hittek a fülüknek a válasz hallatán.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulnak és feljelentést fontolgatnak balatonföldvári civilek a helyi, önkormányzati tulajdonú Vitorlás Klub eladása miatt. A település vezetése nemrég rendkívüli testületi ülésén bólintott rá az adásvételre, s adta el 450 millió forintért a kikötő melletti, 1600 négyzetméteres telken álló 140 négyzetméteres épületet, a civilek szerint valódi versenyeztetés nélkül: a pályázatra hivatalosan egyetlen ajánlat érkezett, ráadásul egy olyan cégtől, melyet a tender kiírása után alapítottak, ám utóbb kiderült, akadt volna még jelentkező, ám nem is tudott a lehetőségről.
