A Btk. a 137. § szakaszában szabályozza a hivatalos személy és a külföldi hivatalos személy fogalmát. A hivatalos személy egyes törvényi tényállásokban mint speciális passzív alany, vagy mint specilális elkövető szerepel, ezért fontos, hogy a Btk. pontosan meghatározza a fogalmát. A törvény szövege alapján:
hivatalos személy:
- az országgyűlési képviselő
- a köztársasági elnök
- a miniszterelnök
- a Kormány tagja, a politikai államtitkár
- az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész
- az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, valamint a külön biztosok
- a helyi önkormányzati testületek tagja
- a közjegyző és a közjegyzőhelyettes
- az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-helyettes
- alkotmánybíróságnál, bíróságnál, ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevőszéknél, a Köztársaság Elnökének Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik
- jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el
külföldi hivatalos személy:
- a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy
- nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik
- nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy
- a Magyar Köztársaság területén, illetőleg állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik
