language

Lapok:

168 óra highlight_off

168 óra

1989-ben alapították, kezdetben a Magyar Rádió azonos nevű, heti rendszerességgel jelentkező műsorainak átiratait közölte. Csütörtökönként jelenik meg, baloldali, liberális irányvonalat képvisel, alapító főszerkesztője Mester Ákos volt, aki a Magyar Rádió műsorait szerkesztette. A lap kiadója a Neuman Péter által vezetett Telegráf Kft., melynek 2015-ben az összetett tulajdonosi hátterű Brit Média Befektetési Kft. vált a többségi tulajdonossá, mely cégnek tulajdonjoga van a Klubrádióban is. 2016-ban a felvetődtek a hírek, miszerint a tulajdonosi átfedés miatt közös online szerekesztőséget hoznak létre a rádióval. Ugyanez év április 1-én új főszerkesztőt neveztek ki, Tóth Ákos személyében. A 2000-es évek elején produkált 35 ezres pédányszám eladáshoz képest napjainkra nagymértékben visszaesett az értékesített lapok száma, átlagosan valamivel több, mint 10 ezer darabot adnak el belőle.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [456]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Tiborcz István még több ezer milliárdba kerülhet Magyarországnak – Ingeborg Gräßle: Fontos a független nyomozás

Magyarország lehet a következő uniós költségvetés legnagyobb vesztese, köszönhetően Orbán Viktor miniszterelnök családjának, így vejének is. Az Elios-akta itthoni eltussolási kísérlete átlátszó Európa számára, ráadásul olaj is a tűzre: különös uniós egység jöhet létre az intézményesült korrupcióval szemben. Mindezt Ingeborg Gräßle, az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságának (CONT) elnöke is megerősítette a 168 Órának. Úgy látja, a Tiborcz-ügyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapításai továbbra is érvényesek.

Bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást az Elios ellen

Az MTI pontban este kilenckor adta ki a hírt, amely szerint bűncselekmény hiányában megszüntették 2015-ig Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a résztulajdonában álló Elios Innovatív Zrt.-vel szembeni nyomozást, annak ellenére, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a cég által elnyert 35 közvilágítási pályázat mindegyikével kapcsolatban tárt fel visszaéléseket, 17 pályázat esetében pedig megállapította, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki, hogy a cég nyerjen.

Rétvári Bence ezúttal még önmagán is túltett, olyan pofátlan választ adott

– Olyan személy, amely számtalan gazdasági társaság eltüntetésébenj átszott szerepet biztosan jó gazdája az állami pénzeknek? Ezt az egyszerű kérdést tette fel Kásler Miklós humánerőforrás-miniszternek Bangóné Borbély Ildikó. A szocialista képviselő azt akarta tudni, hogy nem tartja-e visszásnak a miniszter, hogy a Duna Aréna felépítésrése és üzemeletetésre súlyos állami pénzek kerültek felhasználásra és kerülnek elköltésre. A Magyar Állam különböző jogcímeken száz millió forintokat fordít ennek az épületkomplexum fenntartására, működtetésre.

Földön, vízen, levegőben megy a hunga-bunga, de az Orbán-kormány nem akar tudni róla

Úgy tűnik, Orbán Viktorra és az állami vezetőkre nem vonatkoznak a törvényben rögzített összeférhetetlenségi és korrupcióellenes szabályok.

Léket kapott a Simonka-birodalom – Ugyanaz írta a pályázatokat, aki a Voldemort-ügyben

Négy év nyomozás után Polt Péter legfőbb ügyész indítványozza Simonka György fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert a gyanú szerint bűnszervezetben csaknem másfél milliárdos költségvetési csalást követett el. Az eljárás adatai alapján az ügyészség azt állítja, hogy Simonkának a felülárazott uniós támogatások 45 százalékát kellett visszaosztani.

Újabb 2,3 milliárdos falat esett le Mészáros Lőrinc tányérjára

Újabb finom falat esett le Mészáros Lőrinc tányérjára, ezúttal is a már jól bejáratott úton, az EU-s pénzből finanszírozott szennyvíztisztító-beruházások közül. A felcsúti nagyvállalkozó cége, a Mészáros és Mészáros Kft. - megszokott konzorciumi társával, az Euroaszfalttal karöltve - ezúttal 2,3 milliárdért újíthatja meg Farmos, Tápiószele, Ráckeve és Gönc települések vezetékhálózatát újítják fel, emellett mosatási csomópontokat építenek és szerelvényeket cserélnek.

Az ügyészségnek mindennél fontosabb volt Hunvald György ügye, inkább futni hagyták Bróker Marcsit

Talán minden másként alakul, és sokkal több rászedett kisbefektető kára csökkenhetett volna, ha a titkosszolgálat és az ügyészség komolyan foglalkozik azokkal az információkkal, amelyeket még 2015 áprilisában a szökésben lévő Dobrai Sándorné, azaz Bróker Marcsi hollétéről és az általa elrejtett laptopjáról osztott meg velük egy informátor. Csakhogy a nemzetközi körözés alatt álló informátort – Czibula Csaba exfideszes VII. kerületi önkormányzati képviselőt – egy másik, az ügyészség számára politikailag fontosabb ügyben szerette volna a vádhatóság szóra bírni, ezért Bróker Marcsi ügyében elmaradt a vádalku, amelyben Czibula az elfogatóparancs visszavonását kérte cserébe. Így a húszmilliárdos csalássorozat forró nyomos információi kihűltek.

A Balatonban állva még felismerték a vérlázító korrupciót a fideszesek

Radikális, gyilkos erővel ígérte visszaszorítani a korrupciót több mint tíz évvel ezelőtt az ellenzéki Orbán Viktor, mivel nem szenvedhette a fejétől bűzlő hal közéleti kipárolgását. Szóvivője feltűrt nadrágban állt a Balatonban, az őszödi kormányüdülő bérbeadásának sorsát firtatta, a tranzakcióét, amelynek egyik szereplője olyan cég volt, amely ma már Mészáros Lőrinc nevén van. Kis magyar retró: a fideszes korrupciós aggodalmak közelmúltja.

Öt évre kizárnák a közbeszerzésekből azokat, akiktől Orbán Viktor ajándékot fogadott el

A közhatalmat gyakorló és a közpénzek felett rendelkező személyeknek nyújtott nagy értékű ingyenes juttatások korlátozásához csupán néhány törvényt kellene módosítani. Mindez vagy Orbán Viktor magánrepülő-útjainak, vagy Garancsi István közbeszerzési sikereinek szabhat határt.

Mindenkinek egyszerre kellene letennie a fegyvert – Bokor Tamás: A korrupció a legközérdekűbb magánügy

Aki részt vesz a korrupcióban, jobban tud érvényesülni az életben – így látja a 18–29 éves korosztály. Fogalmi szinten ugyan tudatában vannak a korrupció jelentésével és káros mivoltával, a gyakorlatban azonban nem mindig veszik észre, mikor kerülnek ilyen szituációkba. A hálapénz elfogadható számukra, a politikusokhoz köthető nagy összegű visszaélések azonban nem. A közügyek alig pár százalékukat érdeklik. Bokor Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa szerint a korrupció társadalmi konstrukció: ha kritikus mennyiségű ember gondolja azt, hogy ilyen a természete a rendszernek, akkor ehhez a közgondolkodáshoz igazítja a saját viselkedését.
Találatok: [456]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>