K-Monitor Adatbázis

Januárban a Zagyva folyó kilépett a medréből, és egycsapásra vízibiciklis parkot varázsolt az uniós pénzből épült kalandpályából Hatvanban. A beruházást a töltések közötti hullámtérbe álmodták, amit a lapunkhoz eljutott fotók szerint időről-időre elönt a víz. A szigeten egy vadasparkot is létesített az önkormányzat, az állatokat az áradás miatt egy magasabb részre kellett átmenteni.

Hat év után visszatértünk a Zagyva folyó partjára, hogy megnézzük, mi maradt Hatvanban a kerékpáros kalandparkból, ami az uniós pénzek helytelen elköltésének iskolapéldája Magyarországon. Tavaly ősszel úgy döntöttek a városvezetők, hogy a rájuk maradt mementót eltüntetik, mert teljesen értelmetlen tovább működtetni. A kalandpark nettó 140 millió forintból épült, a fennállása alatt 55 ember használta, vagyis egy-egy kerékpáros 2,5 millió forintba került az uniós adófizetőknek. A fenntartási időszak 2021. július 6-áig tartott, ezután még egy évig húzta az objektum, de 2022 őszén végleg lelakatolták. A városban még el sem takarították a maradványait, de már tervezik az új bringaparkot. Videóriport.

50 millió forint uniós támogatásból épített falusi vendégházat Pétervására fideszes polgármestere. Ez már a sokadik olyan turisztikai beruházás a környéken, amire ő, vagy családtagjai nyertek uniós és költségvetési támogatást. Eged Istvánt a helyszínen találta Hadházy Ákos. A polgármester előbb azt mondta a független képviselőnek, hogy takarítja a házat, majd mikor szembesítették vele, hogy munkaidőben van, azt mondta, a betegszabadságát tölti.

A településen nem ez az egyetlen érdekeltsége Eged Istvánnak.

2018-tól a tram-train építésével párhuzamosan Szeged-Rókus állomáson is felújították a pályát. A kitérőkből – azaz a váltókból – nem mindet cserélték. 2021 októberében, nem sokkal a pálya újranyitása után egy vonat kisiklott. A MÁV közadatigénylésünkre azután válaszolt, hogy a hatóság jelentésében leírta, mi vezetett a balesethez.

A MÁV 10 évig titokban akarta tartani a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train megvalósíthatósági tanulmányát, de megnyertük az emiatt indított pert, és nemrégiben megkaptuk az iratot. Abban az áll, hogy rövidebb utazási időre is alapították, hogy hasznos a tram-train – ám a járat valójában 8 perccel lassabb, mint tervezték. A költségekről azt írták, 1 százalékos eltérésnél „a közgazdasági teljesítménymutatók olyan értékre váltanának, amely a támogathatóságot kizárja”. Közben csak a vonatbeszerzés 17-ről 21 milliárdra drágult, a teljes beruházás pedig bő 80 milliárdba került. A projekt jelentős buszritkítással is számolt.

Több mint 5 milliárd forint uniós fejlesztési forrástól eshet el Békés megye, mely összegre egy a magyar–román határon átnyúló programban számított. A romániai partner szerint szabálytalan volt a Simonka György volt fideszes képviselő alapította szervezet kizárása a kedvezményezetti körből.

November 22-én adta ki elmarasztaló jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy magyarországi regionális hulladékkezelési projekt uniós támogatásaival kapcsolatban. Az OLAF sem a pályázatokat, sem a projektgazdát nem nevesítette és érdeklődésünkre sem árulta el. Ugyanakkor a közleményükben leírt részletek és korábbi ismereteink alapján arra következtettünk, hogy az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekteket vizsgálta és találta szabályellenesnek a hivatal. Kérdésünkre az észak-balatoni rendszert működtető szervezet megerősítette, hogy valóban most vizsgálta őket az OLAF, ugyanakkor a közleményben leírtak jogosságát tagadják. Arra a kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elő a több mint 4 milliárd forintot, ha tényleg vissza kell majd fizetni az Uniónak, nem kaptunk választ.

Nem ismeri el visszafizetési kötelezettségét, ezért polgári pert indít a Miniszterelnökség ellen a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás, így döntött pénteken a testület. Vizsgálóbizottságot állítanak fel, amely tisztázza a történteket és a felelősöket keresi. A félmilliárdos visszafizetés lehetetlennek tűnik, ezért a társulás megszűnése és még Simonka György volt fideszes parlamenti képviselő is szóba került.

A felháborodott polgármesterek szerint minden megvalósult, csak egy apró adminisztrációs hiba történt, ezért bíróságra mennek. A visszafizetéstől csődbe is mehetnek.