K-Monitor Adatbázis

Az Átlátszó 2019-ben kezdte feltárni az akkori fideszes városvezetés által kiírt óvodaépítési közbeszerzések körüli kartellgyanús ügyeket. Információink szerint az önkormányzat belső vizsgálatának lezárulta után Érd ellenzéki polgármestere nemrég bejelentést tett az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz, ami befogadta azt. Megtudtuk, hogy a korábbi hírektől eltérően nem két, hanem nyolc érdi óvodaépítési projekt miatt tett feljelentés alapján folytat nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság is. 

„Én már kiszálltam a politikából. A politika csak játék, most már csak a Facebookon szórakozom vele. Egyébként őstermelő vagyok, van egy almáskertem” – mondta a Fővárosi Törvényszék folyosóján Boldog István, volt fideszes képviselő a Telexnek a tárgyalása előtt. Boldogot és társait többek között hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják.

Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek.

Nem kellett a kormánynak a Norvég Alap 77 milliárdja, cserébe most végig kell néznie, ahogy az Európai Bizottság milliárdokkal támogat magyar civileket. Ráadásul idén először az uniós értékek, vagyis a jogállamiság és a demokrácia védelmét is támogatják úgy, hogy a pénzek elköltéséhez a kormánynak egy szava sem lehet.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) mai közleménye szerint négy magyarországi hulladékkezelési projekt esetében nem a célnak és a szabályoknak megfelelően használták fel az uniós pénzeket, amelyeket a hulladékkezelés hatékonyságának a javítása és környezetbarát üzemeltetése céljából kaptak. Ezt a célt ráadásul nem is feltétlenül érték el a hulladékkezelők, ugyanis számos alkalommal ütött ki tűz ezeken a telephelyeken, amelyek veszélyes anyagok kibocsátását, súlyos légszennyezést és elviselhetetlen bűzhatást okoztak.

Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.

Költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága a medgyesegyházi központú, eddig több milliárd forint uniós forrást pályázati forrásként kiosztó Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület ellen, erősítette meg a Narancs.hu információját az adóhatóság.

Az uniós pénzekre ácsingózó kormány által beígért antikorrupciós intézmény tagságáért aligha tolonganak majd a szakértők. Jellemző az is: törvény még nincs, pályázat viszont már igen.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal eredménytelennek minősítette a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram kommunikációjára kiírt közbeszerzését azért, mert az eljárást ellenőrző miniszterelnökségi főosztály súlyos jogsértést - túlárazást - tárt fel az eljárással kapcsolatban. Drágán dolgoztak volna a New Land és a Brightly kommunikációs ügynökségek, a számlát pedig uniós forrással finanszírozták volna.

Magyarországon Európai Uniós forrásból valósult meg az, „Ifjúsági Garancia” elnevezésű pályázat (GINOP), amelynek célja az volt, hogy a munkanélküli fiataloknak segítséget nyújtsanak a tanuláshoz és az elhelyezkedéshez. A lap utánajárt a projektnek Bács-Kiskun megyében, és olyan kiadásokat talált, amelyek felvetették a kérdést, hogy az uniós állampolgárok adója biztosan megfelelő helyre került-e.