K-Monitor Adatbázis

Az Európai Unió illetékesei ellenőrzésük alkalmával huszonkilenc vizsgált projektből huszonnégyben találtak kivenitvalót: a 24.hu most részletesen ismerteti az érintett ügyeket, illetve bemtuatja, melyik miatt, mennyi büntetést kell fizetnie Magyarországnak. Különféle Mészáros Lőrinc-projektek miatt például több mint húsz milliárd forint áll majd a számlán, de a Miniszterelnökség, azaz az uniós pénzeket osztó szervezet miatt is bukunk három milliárdot. Az összkár százmilliárd forintnál nagyobb lesz.

Lázár János és társai átengedték a közbeszerzések ellenőrzését kormányközeli külső tanácsadóknak, és milliárdokat fizettek érte. A munkát pocséknak találta Brüsszel és most a tanácsadói díj sokszorosát fizetteti vissza Magyarországgal. Százmilliárd forintnál biztosan nagyobb lesz a számla.

Az Elios-ügy mellett egy olyan határon átnyúló kutatás-fejlesztési projekt is fennakadt az uniós vizsgálóbiztosok rostáján, amelyben magyarok lehetnek a csalók. Infografikán mutatjuk be a 2017-es OLAF-jelentés legfontosabb megállapításait.

A választások előtt egy hónappal furcsa közjáték zajlott le az egyik uniós pályázat körül. Egy korábban már felfüggesztett programot hirtelen újra megnyitottak, de csak egy napra. Az uniós tendereket árgus szemmel figyelő pályázatíró tanácsadócégek is meglepődve tapasztalták, hogy március 9-én hirtelen ismét elérhetővé vált a KKV Energiahitel nevű pályázat, ahol lényegében naperőműves beruházásra lehetett „ingyen” hitelre pályázni.

Nagyprojektekre kiszórt uniós támogatások, vizes vb, Liget projekt – remek évet zártak azok a magyar cégek, amelyek az állami beruházásokból élnek. Egészen jól behatárolható körről van szó, egészen kiszámítható üzleti modellel.

Két éve meg kellett volna kapniuk a rászorulóknak azokat a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) keretében összeállított élelmiszerdobozokat, amelyeket az Európai Unió pénzéből vettek meg, azonban a közbeszerzési késlekedések miatt csak tavaly nyáron fogtak bele a kiosztásba. Az igazán komoly, országos projektet pedig csak idén, az országgyűlési választások előtt izzították be.

Holisztikus, vagyis alternatív gyógyításra adott 822 millió forint uniós támogatást az állam 2012-ben az akkor még szegedi Royal Casa Kft.-nek. A szechenyi2020.hu pályázati adatbázis szerint azért, hogy létrehozzák a Hungaromed Hotel**** és Komplementer Gyógyászati Központot Kisteleken, Szegedtől 35 km-re, természetközeli körülmények között. Ez az a szálloda, amiről megírtuk, hogy be sem fejezték, de felvették rá a teljes uniós támogatást, most pedig az állam árverésen próbálja – féláron – eladni a szellemhotelt. Egyelőre sikertelenül.

Az uniós támogatásokból származó milliók kreatív felhasználásának komoly hagyományai alakultak ki Magyarországon, de mindig akadnak olyanok, akik az erős mezőnyben is tudnak meglepetést okozni.

A Emberi Erőforrások Minisztériumában nem tudnak arról, hogy segélycsomagok ügyében is vizsgálódik az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF.

Megvannak a legújabb Jeremie-pályázat nyertesei. Igyekeztünk összeszedni az információkat, állítólag a Mészáros Lőrinc-közeli MKB, illetve Takarékbank, valamint Hernádi Zsolt, Garancsi István és Csányi Sándor is a nyertesek között van. Vagyis egészen pontosan azok, akiket három hónapja – pusztán az indulói névsort látva – megjósolt számunkra a piac.