K-Monitor Adatbázis

A 24.hu mögött álló Central Médiacsoport Zrt. Magyarország egyik vezető médiavállalata. 2014-ben Varga Zoltán vállalkozó megvásárolta a finn tulajdonú Sanoma Media Budapest Zrt.-t. A Cégbíróság 2014. augusztus 31-i hatállyal Central Médiacsoport Zrt. néven jegyezte be az új onine és print médiavállalatot. 2018. május 15-től Mészáros Kinga vette át Varga Zoltántól a Central Médiacsoport vezérigazgatói feladatait. A tulajdonos, Varga Zoltán ettől kezdve az igazgatóság elnökeként vesz részt a munkában. A 24.hu-t a Central Digitális Média Kft. adja ki, a portál főszerkesztője Szigeti Péter.

A 24.hu mögött álló Central Médiacsoport Zrt. Magyarország egyik vezető médiavállalata. 2014-ben Varga Zoltán vállalkozó megvásárolta a finn tulajdonú Sanoma Media Budapest Zrt.-t. A Cégbíróság 2014. augusztus 31-i hatállyal Central Médiacsoport Zrt. néven jegyezte be az új onine és print médiavállalatot. 2018. május 15-től Mészáros Kinga vette át Varga Zoltántól a Central Médiacsoport vezérigazgatói feladatait. A tulajdonos, Varga Zoltán ettől kezdve az igazgatóság elnökeként vesz részt a munkában. A 24.hu-t a Central Digitális Média Kft. adja ki, a portál főszerkesztője Szigeti Péter.

2013. június 10-én fogadta el az Országgyűlés azt az új, a 2014-es országos választásokra szabott kampányfinanszírozási szabályozást, amellyel kapcsolatban az ellenzék és a civilek kezdettől fogva korrupciós veszélyre figyelmeztettek. A gyanú már az azévi választások kapcsán beigazolódott: soha nem látott mennyiségű, újonnan alapított, valós társadalmi támogatottság nélküli kamupárt indult. Ezek a szabályozás visszásságait (kampányköltések átláthatatlansága és ellenőrizhetetlensége, pártközeli “civilek” tevékenysége, többes jelölés lehetősége) kihasználva, kockázat nélkül jutottak milliárdokhoz anélkül, hogy érdemi politikai tevékenységet folytattak volna, majd jellemzően a választások után eltűntek a közéletből. A 2014-es választások során a kamupártként emlegetett formációk több, mint 4 milliárd forint közpénzzel gazdagodtak. 

A 2018-as országgyűlési választásokon is már 27 egyéni jelölt elindításával és 13 ezer 500 aláírás összegyűjtésével országos listát lehetett állítani. 2017 novemberében a Parlament 2/3-os törvénymódosítással döntött arról, hogy azoknak a pártoknak, amely 1 százalékot sem érnek el az országgyűlési választáson, vissza kell fizetnie a kampányra kapott állami támogatást a vezetőtestület vagyonából. Ez azonban nem fékezte meg a kamupártok indulását – a 2018-as választásokon az induló 414 pártból minden eddiginél több, 23 párt állított listát, melyek jelentős része kamupárt volt. Az 1 százalékos küszöb alatti pártok állami támogatásának visszafizetése még a 2022-es választásokig sem teljesült. 

A választások után az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint rengeteg csalás történhetett, országszerte összesen 111 büntetőeljárás indult. Az eljárások többsége vádemelés nélkül zárult le. Ezalól kivétel a Seres Mária Szövetségesei (SMS) elnevezésű párt: 2020-ban, 5 év nyomozás után emelt vádat az ügyészség a pártot vezető Seres Mária és férje, Stekler Ottó ellen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt – a vádirat szerint a 2014-es választások során mintegy 117 millió forintos állami támogatást csalt el a párt. A Partizán kamupártokról készített oknyomozó dokumentumfilmje szerint Seres és férje állhatnak több más kamupárt ajánlóív-hamisításai mögött is, mind a 2014-es, mind pedig a 2018-as, majd a 2022-es választások esetében. A rossz szabályozást kihasználó politikai ügyeskedők tevékenysége a valódi politikai erők versengését is torzította. Valószínűsíthető, hogy a kormány azért is változtatta meg az ajánlási rendszert, hogy az esetleges sok indulóval a kevésbé egységes ellenzéki szavazótábort bontsa meg. 

A 2022-es országgyűlési választásokra a kormány 71 jelöltre emelte a listaállításhoz szükséges szintet, így a korábbi választásokhoz képest kevesebb kamupárt vállalkozott az indulásra. A kamupárt probléma egyik gyökere, a többes jelölés lehetősége ugyanakkor változatlanul fennállt, emiatt az ajánlóívekkel való visszaélések ismét gyakoriak voltak – a Gődény György vezette Normális Élet Pártja ívein például elhunyt személyek adatai és aláírásai szerepeltek.  A 2022-es választások után 73 kamupárt ellen indult peres eljárás.