K-Monitor Adatbázis

Valószínűleg súlyos szabálytalanságok történtek a 420 milliárd forintos víziközműépítési tendereken, valamint a kapcsolódó tanácsadó pályázatokon. A tender a legnagyobb magyarországi, uniós forrásból finanszírozott, négyéves infrastruktúrafejlesztési program a 2014-2020-as periódusban. A tavaly októberi eredményhirdetésen kiderült, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vállalkozása, a Mészáros és Mészáros Kft. két régióban is bekerült a potenciális kivitelezők körébe, valamint a Magyar Vakond és a Hódút is, melynek tulajdonosa, Varga Károly Mészáros tulajdonostársa más társaságokban. 

A gigatender győztesei (forrás: Átlátszó)

1, Észak-magyarországi régió: Hódút Kft., Swietelsky Magyarország Kft., Penta Általános Építőipari Kft., M-E 2020 Konzorcium (Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft.)

2, Északkelet-magyarországi régió: Colas Alterra Zrt., Swietelsky Magyarország Kft., Penta Általános Építőipari Kft., E-B 2020 Konzorcium (EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft., Betonútépítő Zrt.)

3, Közép- és kelet-magyarországi régió: Magyar Vakond Kft., Magyar Bau Holding Zrt., SV KEHOP 2 Konzorcium (SADE-Magyarország Mélyépítő Kft., Veolia Water Solutions & Technologies Magyarország Zrt., A-G HÍD Konzorcium (A-Híd Zrt., Híd Zrt., G-Híd Zrt.)

4, Nyugat- és dél-dunántúli régió: Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt., Magyar Bau Holding Zrt., E-B 2020 Konzorcium (EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft., Betonútépítő Zrt.), A-G HÍD Konzorcium (A-Híd Zrt., Híd Zrt., G-Híd Zrt.)

A tendert kezdettől fogva vizsgálta az Európai Bizottság és az Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF). Az Európai Bizottság ellenőrei szerint 69 érvényes ajánlatból 62-t ki kellett volna zárni a közbeszerzési kiírás szerint, mert nem teljesítették pontosan a mintafeladatot. A kizárásuk elmulasztása törvénysértés. A 24 nyertes közül csak 4 olyan volt, amely érvényes ajánlat alapján nyert, így a keretmegállapodások döntő többségét érvénytelen ajánlatok alapján kötötték meg. Eközben egy cseh hátterű konzorciumot éppen arra hivatkozva zártak ki a pályázatból, hogy a kiírásban szereplő mintafeladatban hibázott. A bizottsági audit jelentés tervezetét nyáron megkapta a kormány is. A szabálytalanságokat könnyen lehet, hogy a magyar adófizetők pénze bánja. Az unió ugyanis dönthet úgy, hogy a 420 milliárdos keret egy részét nem fizeti ki a szabálytalan projektek miatt. Ez a forrásmegvonás akár 50 milliárd forint körül is alakulhat. Felvetődhet a hűtlen kezelés és a versenykorlátozás gyanúja, ezért Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa ismeretlen tettes ellen feljelentést tett Polt Péter legfőbb ügyésznél. (forrás: MNO) 2019 őszén a 24.hu közérdekű adatigénylésre hivatkozva azt írta, Mészáros Lőrincék mintegy 70 milliárd forint értékben vittek el építkezéseket a víziközműprojekt keretében már megítélt 240 milliárd forintból.

A 2010-es évek egyik legsikeresebb vállalkozása, az Elios Innovatív Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) 2009-ben jött létre. Első évében 8,4 millió forintos árbevételt termelt, 2011-re azonban ez az összeg meghaladta a hárommilliárdot. A céget (illetve jogelődjét) többek közt Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István alapította. Az Elios-féle gazdasági csoda akkor kezdődött, amikor 2010-ben a Közgép energetikai cége, az E-OS részesedést szerzett a vállalatban. Ugyan két évvel később, amikor a Közgép kiszállt a cégből, a lendület kissé megtört, de 2014-ben, amikor Tiborcz István 50%-os tulajdonra tett szert a vállalatban, az Elios ismét közel hárommilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. Az Elios bevételeinek túlnyomó része uniós finanszírozású projektekből származik, fő tevékenységük led-technológiás közvilágítási rendszerek kiépítése. 

A cég által megnyert közbeszerzések közül többet is az Elios után egy hónappal alapított Sistrade Kft.készített elő, amelynek tulajdonosa Hamar Endre. Hamar 2011 és 2013 között Tiborcz István üzlettársa, 2014-ig pedig - sajtóértesülések szerint - az Elios résztulajdonosa volt, miközben tehát egyik cégével pályázatokat készített elő, másik cégével elindult azokon. A rendőrség 2015 márciusában négy közbeszerzés kapcsán nyomozást indított az Elios Zrt. ellen. A nyomozást bűncselekmény hiányában lezárták, azonban a Pest Megyei Főügyészséggel és a Nemzeti Nyomozó Irodával szemben komoly aggályok merültek fel az ügy felderítésével kapcsolatban. 

A gyanús pályázati győzelmekkel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat eredményeként az Európai Bizottság 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta. A vizsgálat közbeszerzési szabálytalanságok sorát tárta fel, többek között az eljárások manipulálása, a résztvevők közötti összeférhetetlenség és csalás gyanúja is bizonyítást nyert. Azonban a kormány végül úgy döntött, hogy nem számol el az EU felé az Elios által megvalósított projektek számláival, így azokat a költségeket végül a magyar adófizetők pénzéből állták. 

Tiborcz István 2015 áprilisában, a vizsgálatok kezdetekor kiszállt az Elios-ból, tulajdonrészét pedig a közbeszerzési piacon szintén rendkívül sikeres Paár Attila érdekeltségi köréhez tartozó West Hungária Bau Kft.-nek adta el. 2021-ben végelszámolás alá vonták az ügyhöz kötődő két kulcs céget az Elios Zrt.-t és a Sistrade Kft.-t. A nyilvánosságra hozott OLAF jelentésekből ma már kirajzolódik az a külföldön is terjeszkedő (pl. Szlovákia, Szerbia) kiterjedt céghálózat, amely részt vett az Elios-hoz köthető közbeszerzési csalássorozatban, azonban az üggyel kapcsolatban továbbra sem történtek felelősségre vonások.