K-Monitor Adatbázis

Valószínűleg súlyos szabálytalanságok történtek a 420 milliárd forintos víziközműépítési tendereken, valamint a kapcsolódó tanácsadó pályázatokon. A tender a legnagyobb magyarországi, uniós forrásból finanszírozott, négyéves infrastruktúrafejlesztési program a 2014-2020-as periódusban. A tavaly októberi eredményhirdetésen kiderült, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vállalkozása, a Mészáros és Mészáros Kft. két régióban is bekerült a potenciális kivitelezők körébe, valamint a Magyar Vakond és a Hódút is, melynek tulajdonosa, Varga Károly Mészáros tulajdonostársa más társaságokban. 

A gigatender győztesei (forrás: Átlátszó)

1, Észak-magyarországi régió: Hódút Kft., Swietelsky Magyarország Kft., Penta Általános Építőipari Kft., M-E 2020 Konzorcium (Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft.)

2, Északkelet-magyarországi régió: Colas Alterra Zrt., Swietelsky Magyarország Kft., Penta Általános Építőipari Kft., E-B 2020 Konzorcium (EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft., Betonútépítő Zrt.)

3, Közép- és kelet-magyarországi régió: Magyar Vakond Kft., Magyar Bau Holding Zrt., SV KEHOP 2 Konzorcium (SADE-Magyarország Mélyépítő Kft., Veolia Water Solutions & Technologies Magyarország Zrt., A-G HÍD Konzorcium (A-Híd Zrt., Híd Zrt., G-Híd Zrt.)

4, Nyugat- és dél-dunántúli régió: Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt., Magyar Bau Holding Zrt., E-B 2020 Konzorcium (EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft., Betonútépítő Zrt.), A-G HÍD Konzorcium (A-Híd Zrt., Híd Zrt., G-Híd Zrt.)

A tendert kezdettől fogva vizsgálta az Európai Bizottság és az Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF). Az Európai Bizottság ellenőrei szerint 69 érvényes ajánlatból 62-t ki kellett volna zárni a közbeszerzési kiírás szerint, mert nem teljesítették pontosan a mintafeladatot. A kizárásuk elmulasztása törvénysértés. A 24 nyertes közül csak 4 olyan volt, amely érvényes ajánlat alapján nyert, így a keretmegállapodások döntő többségét érvénytelen ajánlatok alapján kötötték meg. Eközben egy cseh hátterű konzorciumot éppen arra hivatkozva zártak ki a pályázatból, hogy a kiírásban szereplő mintafeladatban hibázott. A bizottsági audit jelentés tervezetét nyáron megkapta a kormány is. A szabálytalanságokat könnyen lehet, hogy a magyar adófizetők pénze bánja. Az unió ugyanis dönthet úgy, hogy a 420 milliárdos keret egy részét nem fizeti ki a szabálytalan projektek miatt. Ez a forrásmegvonás akár 50 milliárd forint körül is alakulhat. Felvetődhet a hűtlen kezelés és a versenykorlátozás gyanúja, ezért Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa ismeretlen tettes ellen feljelentést tett Polt Péter legfőbb ügyésznél. (forrás: MNO) 2019 őszén a 24.hu közérdekű adatigénylésre hivatkozva azt írta, Mészáros Lőrincék mintegy 70 milliárd forint értékben vittek el építkezéseket a víziközműprojekt keretében már megítélt 240 milliárd forintból.

A Magyar Narancs egy csütörtökönként megjelenő, liberális szellemiségű politikai-kulturális hetilap, Nyugat-, Európa- és piacpárti irányultsággal. 1989. október 14-én jelent meg először a radikális és az akkor még liberális beállítottságú Fideszhez közel álló fiatalok lapjaként. 1990. nyarától Bojár Iván András főszerkesztésével, kétheti rendszerességgel jelent meg. Ugyanekkor a lap elvált a Fidesztől, de a lap még sokáig Fidesz-lapként élt a köztudatban. Ennek alapjai a következők voltak: közös iroda, személyi átfedések, világnézeti hasonlóság, Soros Alapítvány támogatása, valamint a Fidesz "narancsos" kampánya. 1991 nyarától Vágvölgyi B. András lett a főszerkesztő. A 1998/43-as számtól 2000/13-as számig adminisztratív okokból ideiglenesen MaNcs néven jelent meg az újságárusoknál. A felelős kiadója 1990 nyaráig dr. Kövér László volt. 1998-ban a Postabank-lapcsalád felszámolásakor a Magyar Narancs finanszírozása is veszélybe került. Ekkor alapítottak egy új kiadót, magyarnarancs.hu Kft. néven, melynek ügyvezetője Bojtár Endre főszerkesztő. A cégadatbázisban a lap tulajdonosai között szerepel a Media Development Investment Fund Inc.