K-Monitor Adatbázis

Kétszázoldalas törvényjavaslat jelent meg a parlament honlapján az adótörvények módosításáról. A kormány a 322 javasolt változtatás között tovább szigorítja Andy Vajna illegalitásba szorított kaszinós ellenfelei elleni fellépést, de rengeteg dolgot érintenek módosítások.

Tarsoly Csaba cégbirodalma, a Quaestor-csoport a magyar történelem legnagyobb csalását vitte végig: több mint kétszáz milliárd forinttal károsította meg ügyfeleit. Eleinte állampapírokat sikkasztottak, aztán nem létező kötvényeket adtak el, meghamisították a könyvelést és egy piramisjátékot is szerveztek az ügyészség szerint. Cikksorozatunk első részében bemutattuk, milyen ügyetlenül szórta el az így megszerzett milliárdokat a Quaestor vezetése. Most a nyomozati anyag elemzése alapján megfejtjük a nagy Quaestor-csalást. A Quaestor-ügy, második rész.

A Drogbárók bankára címmel tavasszal kerül a boltokba Robert Mazur könyve, amely a Nemzetközi Kereskedelmi és Hitelbankról (Bank of Credit and Commerce International, BCCI) és annak nagyhatalmú vezetőjéről, Ghaith Pharaon szaúdi bankár-strómanról.

Simicska és Spéder ügye bebizonyította, hogy a cinkosságra épülő gazdaságban végső soron mindenki pórul jár. Szomorú a száműzött oligarcha, csalódott az önmagát elárulva, átverve érző hatalom, de a legnagyobbat Magyarország szívja.

Az Eurostat szerint magasabb a magyar államadósság annál, mint amit a budapesti kormány el akar hitetni. Az EKB továbbra is vizsgálja a jegybanki alapítványok kötvényvásárlásait, az elnök teljes szigort ígér, ha a magyar modell megbukik ezen.

Alig néhány órával azután, hogy az Eurostat kihirdette, hogy Brüsszel nem hisz a magyar állam számainak, a jegybank alapítványai közleményt adtak ki, hogy megszabadultak az állampapírjaik jelentős részétől.

Románia, természetesen. Az ügyészek kedden emeltek vádat a jegybank korábbi helyettes kormányzója, Bogdan Oltenau ellen, mert a vádak szerint a férfi korábban egymillió euró kenőpénzt fogadott el cserébe azért, hogy elősegítse egy kormányzó kinevezését.

Tarsoly Csaba a bíróságon előadott védőbeszéde alapján még mindig nem akarja megérteni, cégcsoportjával milyen hatalmas kárt okozott. Máig érthetetlen, hogyan mehetett évtizedekig egy ilyen, végül 210 milliárd forintos kárt maga után hagyó csalássorozat a magyar hatóságok szeme előtt. De a nyomozás során összegyűjtött anyagból sok kérdésre választ lehet kapni. Kiderül, hol hibázott a felügyelet, és az is, milyen szálon nem indult el az ügyészség. Ebben a cikkben a Quaestor börleszkszerű történetéről lesz szó: arról, hogyan tékozolta el a begyűjtött milliárdokat a cég döbbenetesen ügyetlen vezetése. A Quaestor-ügy, első rész.

Spéder Zoltán és egykori érdekeltségei ellen több ügyben is nyomoz a rendőrség. A nyomozások egy része már februárban elkezdődött, de van ami csak június óta megy. Hűtlen kezelés és csalás miatt indították az eljárásokat. A házkutatásoknál lefoglalt dokumentumok között eddig nem találtak Orbán Viktorról készült hangfelvételt.

A Magyar Nemzeti Bank azonnali hatállyal megtiltotta a Pannon Equity Kft.-nek, hogy jogosulatlanul bármilyen, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. A jegybank most is piacfelügyeleti eljárást folytat a társaságnál.