language

Lapok:

Akták:

Budapest 2024 olimpiai pályázat highlight_off

444

Az online lapot 2013. április 29-én alapította Uj Péter, az index.hu egykori főszerkesztője több volt munkatársával együtt. Uj jelenleg is a portál főszerkesztője.  A 444 tulajdonosa és kiadója a Magyar Jeti Zrt., amelynek Kardos Gábor a vezérigazgatója, operatív vezetője Fenyő Balázs István. A 444 liberális, erőteljesen kormánykritikus internetes portálként definiálja önmagát, sokszor humoros és önirónikus tartalmakkal. 2014-ben az Open Society Foundation-től 10 millió forintos támogatást nyertek el, amiből 14! nevű választásfigyelő mobilos alkalmazást fejlesztették. 2017 óta adományokkal is lehet munkájukat segíteni. 

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Budapest 2024 olimpiai pályázat

Budapest 2024 olimpiai pályázat

A 2024. évi nyári olimpiai játékok megrendezés jogáért az ajánlattételi verseny 2015. január 15-én indult el. A többlépcsős pályázat nyertesét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a perui Limában dönti el és hirdeti ki. A NOB a 2015 júliusi kongresszusán bejelentette, hogy 650 ezerről 250 ezer euróra (2015-ben 77,5 millió forint) csökkentette a rendezésre jelentkezők pályázati díját, valamint, hogy a jelentkezők között nem tartanak előszűrést, így minden város versenyben marad a végső döntésig. 

A magyar főváros mellett Hamburg, Párizs, Róma és Los Angeles pályázatát fogadta el a NOB. A német város lakossága népszavazáson utasította el a kandidálást, míg az olasz fővárosban a megválasztott, új polgármester jelentette be, hogy nem támogatja a város kandidálását a 2024-es nyári olimpia megrendezésére, így a végső döntés 3 szereplőre szűkült. 

Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 2015. február 6-án tartott közgyűlésén az Olimpiai Védnöki Testület határozati javaslatát 125 igen és 1 nem szavazat arányban fogadva el úgy döntött, hogy javasolja a 2024-es olimpia és paralimpia budapesti megrendezését. A fővárosi közgyűlés 2015. június 23-án 25:1:1 arányban megszavazta a pályázat elfogadását és felhatalmazta Tarlós István polgármestert, hogy az országgyűlés támogató döntése után, a Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen készítse el a város rendezési szándéknyilatkozatát és azt juttassa el a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz. Július 6-án a magyar parlament nagy többséggel megszavazta, hogy támogatja a 2024-es olimpia budapesti megrendezésének megpályázását. A határozatot nem támogatták a baloldali (MSZPDKEgyüttPM) és az LMP-s képviselők. Július 7-én Budapest és a MOB elküldte az olimpiai és paralimpiai pályázati szándéknyilatkozatát a NOB-nak. 2015 augusztusában Fürjes Balázst a budapesti pályázat kormányzati felelősének, novemberében Mizsér Attilát sportigazgatójának nevezték ki. 2015 decemberében a budapesti közgyűlés, az olimpia megrendezéséről kezdeményezett népszavazás kiírási javaslatot elutasította. Még ugyanebben a hónapban megállapodott a pályázattal kapcsolatos együttműködés részleteiről a magyar állam, a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság.
 
 

A pályázatok elbírálásának időrendje.

1. SZAKASZ 

2015. szeptember 23–25.: a kandidálási procedúra első tárgyalása a NOB és a pályázó városok között videokonferenciával.
2015. október 16.: a pályázók aláírják, hogy részt vesznek a procedúrán, és átutalják a NOB-nak az 50 ezer dolláros első pályázati részletet.
2016. január 6.: a pályázó városoknak le kell védetniük az olimpia évszámmal ellátott szimbólumát, ami hazánk esetében „Budapest 2024”.
2016. február 17.: el kell juttatni a NOB-hoz az első pályázati dokumentációt a vízióról, koncepcióról és stratégiáról. 
2016 júniusa: miután a NOB munkacsoportja a városokkal folytatott konferencián értékeli a tervezeteket, a végrehajtó bizottság lezárja az első szakaszt. Értékeli az okmányokat és megnevezi, kik jutnak tovább a második szakaszba.

2. SZAKASZ

2016 júliusa: egy hónappal az első szakasz lezárása után a pályázó városoknak a második 50 ezer dolláros pályázati részletet is be kell fizetniük.
2016. október 7.: el kell juttatni a NOB-hoz a második pályázati dokumentációt az irányításról, jogi háttérről és költségvetésről. 
2016. november/december:
 a pályázó városok részt vesznek a riói szervezők jelentéstételén Tokióban

2016 decembere: a végrehajtó bizottság lezárja a második szakaszt. Értékeli az okmányokat és megnevezi, kik jutnak tovább a harmadik szakaszba.

3. SZAKASZ

2017 januárja: az utolsó szakaszra kért pályázati összeg (150 ezer dollár) befizetése. 
2017. február 3.: el kell juttatni a NOB-hoz a harmadik pályázati dokumentációt a játékok pontos lebonyolításáról, élményekről és a helyszínek hagyatékáról.
2017. február–június: az értékelő bizottság helyszíni látogatásai, erre a pályázók reagálhatnak.
2017 júliusa: a NOB közzéteszi az értékelő bizottság jelentését.
2017 júliusa: a pályázók a NOB-tagságnak nyújtanak tájékoztatást 
2017 szeptembere: a pályázó városok utolsó prezentációja a NOB limai közgyűlésén, az utolsó értékelő összegzés, a 2024-es játékok rendezőjének kiválasztása.


A Magyar Narancs információi szerint  legalább 20, de inkább 37 milliárd forintnál tartanak a 2024-es budapesti olimpiai pályázat költségei, a különbséget az atlétikai stadion céljára megvásárolt telek jelenti. (2017.02.05.)


2017. február 18.-án a Momentum 266 151 aláírást adott le annak érdekében, hogy Budapesten helyi népszavazást írjanak ki a kandidálás visszavonásáról. A népszavazási kérdés így hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?". Ennek nyomán a Budapest 2024 Zrt. felfüggesztette a megkötött szerződéseket, új megrendelést nem adnak ki, és nem használja fel a pályázatra elkülönített költségvetést.


A közhangulat megváltozását érzékelve 2017.02.22.-én a miniszterelnök, a főpolgármester és a MOB vezetőjének találkozóján az a közös elhatározás született, hogy Magyarország visszalép a pályázattól. A Miniszterelnöki Kabinetiroda aznap este arról tájékoztatta az MTI-t: a kormány határozatot hozott arról, hogy javaslatot tesz a fővárosi önkormányzatnak, valamint a Magyar Olimpiai Bizottságnak a 2024. évi budapesti olimpia és paralimpia megrendezésére irányuló pályázat visszavonására. Az elfogadott kormányhatározat megállapítja: “Budapest és Magyarország számára az olimpia nemzeti ügy. (...) Az elmúlt hónapokban a korábban létrejött egység felbomlott, az olimpia ügye nemzeti ügyből pártüggyé vált. Ezért a felelősség a korábbi döntésükből kihátráló ellenzéki pártokat terheli”.

A Budapest 2024 eddigi költéseit a szervezet üvegzseb-oldalán követheted nyomon.

 

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [10]  Oldalak:   1

Ezt az olimpiát alaposan megszenvedte volna 2024-ben Magyarország

Ezekben napokban Szijjártó Péter és Fürjes Balázs is olimpiáról álmodik. A külügyminiszter abszolút alkalmasnak tartja Budapestet egy olimpia megrendezésére, az államtitkár pedig a rendezéssel kapcsolatos szenvedélyét osztotta meg a közvéleménnyel.

Két kézzel szórta a pénzt az Emmi olyan sporteseményekre, amiket a budapesti olimpiára hivatkozva rendeztek meg

Három kormányhatározat is megjelent, az egyikben a kormány 21 milliárdot bízott rá az Emmire, hogy azt ossza szét sportcélokra, de azonnal, és napokon belül fizesse is ki.

Titok, hogy a budapesti olimpiára kapott pénzeket mire költik a sportszövetségek

Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető közérdekűadat-igényléssel fordult az EMMI-hez, hogy megtudja, pontosan mire ment el az a 21 milliárd forint, amit sportegyesületek és szövetségek kaptak 2016. decemberében a kormánytól.

Úgy is elköltenek 80 milliárdot az olimpiára hivatkozva megálmodott vasúti fejlesztésre, hogy nem lesz olimpia

Az elképesztően drága, ilyen költségek mellett pedig teljesen értelmetlen Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztésének egyik legmeghökkentőbb bejelentése volt Szijjártó Péteré. A külügyminiszter szeptemberben emelt a 470 milliárd forintos projekten még 80 milliárdot, a Budapestre tervezett olimpiára hivatkozva, mert át kell tervezni a budapesti szakaszt.

A Budapest 2024 felfüggeszti a szerződések kifizetését, amíg helyre nem áll az olimpia egységes támogatottsága

"Mindaddig, amíg nem derül ki egyértelműen, hogy helyreállítható-e a budapesti olimpia egységes támogatottsága, a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. felfüggeszti a megkötött szerződéseket, új megrendelést nem ad ki, és nem használja fel a pályázatra elkülönített költségvetést" – írja közleményében a Budapest 2024 olimpiai pályázat vezetősége. Az olimpiai "egységes támogatottsága" – ami persze valójában soha nem volt egységes, csak senki nem kérdeztek meg róla – azért bomlott fel az állami projektcég szerint

A nap válasza: ezért került többe a budapesti olimpia pályázat, mert Róma mégsem indul

Szerdán jelent meg a hír, hogy 40 százalékkal, 5 762 847 242 forintról 7 254 342 242 forintra nőtt a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-nél az olimpia budapesti pályázat elkészítéséhez szükséges külső szakmai tanácsadói feladatok ellátására fordított összeg. Az indokok között többek közt az is szerepelt, hogy „a Felek a nemzetközi sportszövetségek és a NOB előre nem látható követelményeiből, valamint a római olimpiai pályázat (előre nem látható) visszavonásából eredő többletfeladatokra tekintettel megemelik az eredeti megbízási díj összegét.”

A MOB elnöke a túlzott politikai befolyásoltságtól félti az olimpiai pályázatot

Borkai Zsolt még mindig nem érti teljesen Deutsch Tamás lemondását, akinek néhány nap múlva egyébként is megszűnt volna az alelnöki megbízatása és a tagsága a MOB-ban. Ugyanakkor a szervezet elnöke a Nemzeti Sportnak reagált Deutsch megjegyzésére, miszerint MOB alapszabály-módosításának tervezete nem felel meg sem a sportolók, sem a sportszövetségek, sem a sport iránt érdeklődők elvárásainak és az állami sportirányítás elvárásai sem tükröződnek benne.

Ha úgy rendezünk olimpiát, mint úszóvilágbajnokságot, abba belerokkan az ország

Ekkora eseményt még nem rendezett Magyarország, gazdasági értelemben is hasznot fog húzni belőle az ország - mondta Orbán Viktor 2015 márciusban. Még nem a budapesti olimpiáról festett ilyen ígéretes képet, hanem a 2017-es vizes (úszó, műugró, vízilabda) világbajnokságról, amit beugróként vállalt be Magyarország.

Felpörgeti a kormány az államgépezetet, hogy minden flottul menjen Garancsiék ingatlanprojektjénél

Péntek délután megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet arról, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítják a Kopaszi-gát környezetében megvalósuló építkezéseket.

Na, melyik közvélemény-kutatót bízta meg a Magyar Olimpiai Bizottság?

11 millió forintért kell kikutatnia a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft.-nek a Magyar Olimpiai Bizottság megbízásából, hogy milyen kommunikációs stratégiával érdemes meggyőzni a magyar közvéleményt arról, hogy jó lenne 2024-ben olimpiát rendezni Budapesten.
Találatok: [10]  Oldalak:   1