K-Monitor Adatbázis

Több mint 15 milliárd forintot fordított a kormány az '56-os forradalom 60. évfordulójának megünneplésére, melynek elköltését kormánybiztosként Schmidt Mária és az általa Balogh Zoltánnal együtt társelnökölt Emlékbizottság felügyelte. 7.5 milliárd forintból civil szervezetek, közintézmények és önkormányzatok pályázhattak programokra, 4,6 milliárd forint pedig a központi programok megvalósításának fedezete volt. 2016 decemberében újabb 1 milliárd forintot csoportosítottak át a programokra. Az Emlékbizottság tagjai és a kormánybiztos külön díjazásban nem részesültek, a bírálóbizottság tagjai viszont havi bruttó 200 ezer forintos tiszteletdíjat kaptak, illetve minden elbírált pályázatot követően bruttó 10 ezer forint illette őket.

A programsorozatot kézben tartó, a kormánypárthoz ideológiai és személyi szempontból is közelálló Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány (KKTTKK) költéseit számos esetben kritizálta a sajtó. Kritika érte az 1,4 milliárd forintos kommunikációs keretösszeg felhasználását, a Külügyminisztérium által lebonyolított külföldi programokat, de leginkább a civil szervezeteknek nyújtott támogatásokat. 68 millió forintot kapott az állami hirdetésekkel is ellátott, kormánypárti Pestisrácok.hu kiadója, a Gerilla Press, hogy a VIII. kerületben köztéri barikádot és airsoft fegyverrel használható lőteret építsen. Nagy publicitást kapott a forradalom dala, amely 50 millió forintból készült, ám később azt állították, ingyenes volt, továbbá a csekély érdeklődésre számot tartó musical, amely 100 millió forint támogatást kapott. Korábban a Sziget fesztiválnak adott 300 millió forintból megvalósított programokat is támadta a sajtó, melyet a Száraz Istvánhoz köthető, MNB-alapítványi megbízásokat is kapó Frank Digital Kft. bonyolított le, de a szintén a Gerilla Press tulajdonában álló Dr. Sziget Bt. által üzemeltetett R56 nevű kocsma 56-os arculatának kialakítására is jutott kétmillió forint.

2017 elején Schmidt Mária azzal utasította el az emlékév költségkeretének felhasználásáról szóló adatok kiadását, hogy az „indokolatlanul zavarná az emlékév méltó lebonyolítását” – az ’56-os emlékév ugyanis az év júniusáig tartott. Ezzel összhangban 2017 márciusában az emlékév lebonyolítására újabb 830 milliót csoportosított át a kormány, amelynek összköltsége így megközelítőleg 15,3 milliárd forintra nőtt. Az emlékév reklámszerződésének összegét, amelyért cserébe a New Land Media Kft., valamint a kormányzati megrendelésre készült „Ha Magyarországra jössz...” kezdetű óriásplakátokat szállító Lounge Design Kft. az 56-os emlékév publicitását biztosította, a KKTTKK 2017 tavaszán a másfélszeresére emelte 400-ról 599,6 millióra, az indoklás szerint a nagy társadalmi érdeklődésre való tekintettel. 2017 novemberében a KKTTKK arra hivatkozva tagadta meg ismét a teljes pénzügyi elszámolás nyilvánosságra hozatalát, hogy az még folyamatban van – a részletes szakmai és pénzügyi beszámolót 2018 január 31-ig nyújtják be az EMMI-nek. Az Átlátszó végül pert nyert, a KKTTKK pedig az emlékév oldalán is feltüntette a szerződéseket, a teljes pénzügyi elszámolás azonban még nem ismert. 2018-ban Schmidt Mária közalapítványa lett a V4-elnökség kulturális, tudományos és társadalmi programjainak felelőse és az I. világháborús emlékév felelőse.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött. 

KÖZZÉTETT SZERZŐDÉSEK AZ EMLÉKÉV HONLAPJÁN

2014-ben hozta létre a kormány a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), aminek elsődleges feladata és célkitűzése, hogy összehangolja és ellenőrizze a kormányzat reklámokkal és PR kommunikációval kapcsolatos közbeszerzéseit az egységes és szabályozott célkitűzések alapján. A cél a kommunikációs kiadások ésszerűsítése és hatékonyabb felügyelete. Kezdetben Lázár János vezette Miniszterelnökségirányította a területet, majd 2015 októberétől Rogán Antal miniszteri posztot kapott és az általa irányított, frissen létrehozott Miniszterelnöki Kabinetiroda vette át a legfőbb kommunikációs feladatokat. 

2015-ben Orbán Viktor és Simicska Lajos konfliktusának nyomán teljes átalakuláson ment keresztül a kormányzati kommunikációs források elosztása. 2015-től kezdve a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó NKOH gigatendereket ír ki a kommunikációs keretmegállapodásokra. Ezeknek a keretmegállapodásoknak az (általában három) győztese lesz jogosult a meglévő források lehívására. Az új rendszerben már nincs nyílt verseny az állami médiaköltések piacán, csak három kijelölt cég és társaik vállalhatnak kommunikációs és PR-munkát a kormány hivatalai és cégei részére.

2015-ben az első kiírt keretösszeg 25 milliárd forint volt és három nyertest hirdettek. A Trinity Communications-t, mely Kuna Tibor-hoz kötődik, a HG 360 reklámügynökséget, mely Csetényi Csaba tulajdonában van és a harmadik győztes pedig az amerikai székhelyű, GroupM tagja a Mindshare lett. A második keretmegállapodást szintén Csetényi Csaba és Kuna Tibor cégei nyerték, azonban feltűnt egy új szereplő is a Balásy Gyulához köthető New Land Media Kft. is. Balásy Gyula cége 2017-től kezdve a legnagyobb győztesévé válik a kommunikációs közbeszerzéseknek. Csetényi Csaba és Kuna Tibor az évek során folyamatosan visszaszorul a forrásoktól és 2018-ra már csak a rendelkezésre álló összeg alig 20%-át tudták megszerezni. 2018 júniusában pedig a NKOH véglegesen szerződést bontott Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeivel, ezzel pedig Balásy Gyula vált a kommunikációs közbeszerzések egyedüli győztesévé. 2018 óta monopolhelyzetben van az állami kommunikációs piacon Balásy Gyula két cége (a New Land Media és a Lounge Design). 2016 és 2021 között az állami kommunikációt is bonyolító két cég 36 milliárdos haszonra tett szert, ebből osztalékként Balásy összesen 22,5 milliárdot vett ki.

A kommunikációs és PR-munkákat érintő keretösszeg az évek során folyamatosan növekedett és 2017-ben a kormány törölte a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló rendeletből az átláthatósági kötelezettségekkel járó szankciókat és egy új kategóriát is létrehoztak a "kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs feladatokra”, mely elnevezés alatt futnak később a kék plakátos kampányok. Míg 2015-ben 25 milliárd volt a kommunikációra szánt keretösszeg, addig ez 2018-ban már 50 milliárdra növekedett és 2021-ben már elérte az 54 milliárdot is. Az NKOH által kiírt közbeszerzések legnagyobb tétele a kék plakátos kampányok. Ezek legyártására, kihelyezésére és a kampányokat népszerűsítő újsághirdetésekre, illetve a Youtube-on és Facebookon megjelenő hirdetésekre a kormány 2016 és 2022 között összesen 197 milliárd forint közpénzt költött el.