K-Monitor Adatbázis

A budapesti M3 metróvonal járműparkjának korszerűsítéssel egybekötött felújítására kiírt tenderre két cég nyújtott be pályázatot: az orosz Metrowagonmash és ukrán leányvállalatán keresztül az észt Skinest Rail. A pályázat elbírálása során a az észt cég kedvezőbb ajánlatát kizárták, emiatt a Skinest Rail jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz és panasszal élt az Európai Bizottság felé is. 

A BKV Zrt. ezért nem köthette meg tervezett időpontban a szerződést az orosz nyertessel, ám a Közbeszerzési Döntőbizottság végzése nyomán erre végül mégis lehetőség nyílt. Az eljárásban a BKV több dokumentummal is bizonyította, hogy a 3-as metró szerelvényei rossz állapotban vannak, a testület pedig megállapította a kiemelkedően fontos közérdek védelmének szükségességét. Az eljárásban nyertes Metrowagonmash Nyrt. 219,1 millió euróért (69 milliárd forint) végzi el a 37 darab, hat kocsiból álló szerelvény felújítását. A járművek garantált élettartama 25 év. Az észt fél szerint a BKV úgy hirdette ki a pályázatot, hogy tisztában volt vele: a műszaki leírás félreérthető. Az oroszok gyors teljesítése és felújításba (minimális szereppel) bevont Dunakeszi Járműjavítóval szemben az észt ajánlat nemcsak kilencmilliárddal olcsóbb volt, de korszerűbb, továbbá 5 évvel hosszabb garanciát ígért.

A 2017-ben megérkezett első felújított metrovonatokkal gyakorta technikai problémák adódtak, amiért 800 millió forintos kötbért követelt a BKK a Metrowagonmash-tól. A problémák miatt júniusban az összes már megérkezett felújított szerelvényt kivonták a forgalomból. A kötbér ügye azóta sem haladt előre – 2022 szeptemberében a Népszava arról írt, több mint három éve nem veszi át a periratokat az orosz metrókocsigyártó Metrowagonmash, így az amúgy forráshiánnyal küzdő BKV nem juthat pénzhez a kötbérből. A tét 14 milliárd forint, de a követelést gyakorlatilag lehetetlen behajtani.

2019-ben a Fővárosi Közgyűlés felállított egy, a korábbi városvezetések korrupciógyanús ügyeit – köztük a hármas metró felújítását – vizsgáló bizottságot. A bizottság jelentése 2022 végén került nyilvánosságra, ez azonban – az előzetes híresztelések ellenére – nem foglalkozik magával a közbeszerzéssel, illetve az ahhoz potenciálisan kapcsolódó orosz lobbitevékenységgel.

Vitézy Dávid (Budapest, 1985. december 1. –) magyar közgazdász, közlekedési és város-mobilitási szakértő.  Édesapja Vitézy László filmrendező, édesanyja Hankiss Ágnes fideszes európai parlamenti képviselő, pszichológus, író. Anyai nagyapja Erdős Péter jogász, popmenedzser, egyik apai nagybátyja, Vitézy Tamás üzletember. Apai ágon féltestvére Vitézy Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont volt ügyvezető igazgatója, – jelenleg a Brüsszeli Magyar Intézet vezetője – aki anyai ágon Orbán Viktor miniszterelnök unokatestvére.

2000-2010 között a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) munkacsoport-vezetője, elnökségi tagja, 2006-tól szóvivője. 2010 és 2014 között a Budapesti Közlekedési Központ alapító vezérigazgatója, 2015-ben 6 hónapon át a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a közösségi közlekedés fejlesztését, különösen a regionális és távolsági viszonylatok összehangolását felügyelő miniszteri biztos. 2016 januárja óta a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója. 2020 februárja óta a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója. 2022 májusától a BFK megszűnésével párhuzamosan szakterületi államtitkárként a szervezet jogutódjának, a Nemzeti Közlekedési Központnak (NKK) a megbízott vezérigazgatója.