Akták: |
|
Kulcsszavak: |
Civiltörvény: két lépés előre, egy hátra
Több tucat civil szervezet követeli a kormánytól, hogy vonja vissza a névtelen adományozást megszüntető, jogsértőnek tartott rendeletét. Elérte a kilencvenet a tiltakozó civil szervezetek száma, amelyek azt követelik a kormánytól, hogy vonja vissza a névtelen adományozást megszüntető, jogsértőnek tartott rendeletét. Bár a kormány most arra készül, hogy 500 ezer forintig mégis anonimitást biztosít a támogatóknak, az Amnesty International Magyarország programvezetője és a Társaság a Szabadságjogokért vezetője szerint ezzel a legfőbb probléma nem oldódik meg.
Visszavonták a régi civiltörvényt, és egyben elfogadták az újat
„Az Európai Bíróság ítélete világos volt – a magyar kormány civil szervezetekről szóló szabályozása összeférhetetlen az uniós joggal. Ezért határozottan fellépünk annak érdekében, hogy betartsák az ítéletet. A civil szervezetek nélkülözhetetlen részei a demokráciának. Támogatnunk kell őket, nem harcolni ellenük” – mondta Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke az Euractivnak.
Van az a pénz, amiért a kormány eltekint a "Soros-törvény" alkalmazásától
Úgy tűnik, anyagi szempontok fölülírhatják a nemzeti szuverenitás elsődlegességét, ha az megnehezítené külföldi támogatások megszerzését. A kormány ugyanis csöndben ígéretet tett arra, hogy a Norvég Civil Alap pénzeit kezelő szervezetet és az Alap támogatottjait kiveszi a pár éve a nemzeti szuverenitás jegyében megalkotott két „Soros-törvény” hatálya alól.
Lex Soros: a kormány tesz a tiltásra
Bár júniusban az Európai Unió Bírósága (EUB) az uniós joggal ellentétesnek nyilvánította a külföldről támogatott magyar civil szervezetek nyilatkozattételi kötelezettségét, az uniós oktatási programokat szervező Tempus Közalapítvány továbbra is azt kéri, a pályázók nyilatkozzanak az érintettségükről. Az illetékes minisztérium szerint hiába ítélt úgy az EUB, ahogy, amíg a törvény hatályos, be is tartatják. Majd válaszukban sorosoztak egyet.
Elmeszelték a Figyelőt a civilek listázása miatt
A bíróság szerint az érintett civileknek, mivel nem közszereplők, nem volt lehetőségük reagálni a sajtó támadására.
Jogerősen elmarasztalta a bíróság a Figyelő kiadóját, mert a hetilap „Soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait, megsértve ezzel személyiségi jogaikat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselt kettőt közülük, akik bírósághoz fordultak - írja a Magyar Helsinki Bizottság a közleményében.
Németh Szilárd elnézést kér és sajnálkozik
Mint mi is megírtuk, a Fővárosi Törvényszék november 19-én végrehajtást rendelt el Németh Szilárd fideszes képviselő ellen, mivel a másodfokú, jogerős ítélet ellenére nem kért bocsánatot az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettől (EKINT) és a sérelemdíjat sem fizette be. Németh ellen azért indított pert az EKINT, mert tavaly márciusban a Mandineren megjelent nyilatkozatában azt állította, hogy az intézet a közhasznúsági jelentésében megjelöltnél "sokkal, de sokkal nagyobb lóvét” kapott Soros György alapítványaitól, azaz meghamisították a jelentésüket. Németh még aznap az ügyvédjén keresztül üzente meg, hogy mégis hajlandó elnézést kérni az intézettől, és kifizetni a bíróság által kiszabott pénzbüntetést.
Megint nyert a Helsinki Bizottság a Fidesszel szemben
Halász János frakciószóvivő tavalyi sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a civil szervezet törvénysértő módon, nem átláthatóan működik, titkolózik a vagyonáról és az általa pénzelt emberekről. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint az állítás nem igaz, írja közleményében a Helsinki Bizottság.
Bevándorlási különadó: Strasbourghoz fordul a Helsinki Bizottság
Megtámadták azokat a büntetőszabályokat is, amelyek börtönnel fenyegetik a menedékkérők segítőit.
Az állam sem tudja, mit vár a bevándorlási különadótól
Szombattól életbe lépett a migrációs különadó, és szeptember 15-ig az érintett donoroknak és támogatott szervezeteknek már adóbevallást is le kell majd adniuk. A potenciálisan érintett szervezeteknek viszont fogalmuk sincs, hogy a nem túl egyértelműen megszövegezett törvény alapján mennyi adót kellene fizetniük. Ráadásul úgy tűnik, hogy az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium sem tud sokkal többet arról, hogy mennyi bevételt vár a fura adónemből az állam. Mindezek tetejébe pedig még alkotmányossági problémák is vannak a különadóval.
Az Alkotmánybíróság felfüggesztette az eljárásait a Lex CEU-ról és civiltörvényről
Az Európai Bíróságon (EUB) indult kötelezettségszegési eljárások lezáródásáig az AB felfüggesztette a felsőoktatási törvény módosítása (Lex CEU) és a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló (civil-)törvény alkotmányosságának vizsgálatát. Mindkét ügyben az országgyűlési képviselők egynegyede kérte az AB-től, hogy vizsgálja meg a jogszabályok alkotmányosságát. Ilyenkor az AB-t nem köti eljárási határidő.