K-Monitor Adatbázis

2021. augusztus 8-án a Nemzeti Koncessziós Iroda meghirdette a magyarországi hulladékgazdálkodásra vonatkozó, 35 évre szóló koncessziós pályázatot, 12 munkanapos jelentkezési határidővel. A koncessziót a MOL (Magyar Olaj- és Gázipari) Nyrt. nyerte meg, így 2023. július 1-től a MOL és leányvállalata, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi a hulladékkezelést a 35 éves szerződés keretében. A MOHU feladata többek közt a hazai háztartások és gazdálkodó szervezetek évi közel 5 millió tonna hulladékának begyűjtése, és az uniós célok eléréséhez szükséges előkezelési és kezelési műveletek megszervezése.

A koncessziós szerződést megelőzően a hulladékok kezelése az önkormányzatok feladata volt, az addig működő cégek alvállalkozóként folytathatják a tevékenységüket. Ehhez azonban meg kellett felelniük a pályázati feltételeknek, amelyet több kritika is ért a szakma képviselői részéről. Több szakmai szervezet szerint nehéz volt a rendelkezésre álló információk alapján a pályázatot elkészíteni, a kiírási követelményeknek megfelelni. 

Habár a szerződés megkötése után módosították a vonatkozó törvényeket, a MOL úgy nyerte meg a pályázatot, hogy nem rendelkezett a szükséges engedélyekkel. A bevezetett hulladékkezelési rendszer európai viszonylatban is az egyik legköltségesebb. A hulladékgazdálkodási koncesszió jogosultságát az Európai Bizottság is vizsgálja, mivel az a koncesszió időtartama alatt elzárja a piacot a szabad verseny elől. 

Fotó: MTI

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.