K-Monitor Adatbázis

A NAV nem tudja megmondani, mennyi hatósági áras üzemanyag fogyott. A Fidesz 2021 őszén fixálta az üzemanyagok árát 480 forintban, ami gyorsan ellátási zavarokhoz és emiatt vásárlási korlátozáshoz vezetett. 2022 május végétől már csak a magyar rendszámú autók tankolhattak hatósági áron, és a kutak beszkennelték a forgalmit a tankoláshoz, de az adóhivatal szerint ezen adatok továbbítására, tárolására valójában nem is kötelezte őket semmi.

Az volt a kérdés, mi került 45 milllióba a Petőfi-szigeti beruházáson.

A titkosítás alól szerdán feloldott nemzetbiztonsági prezentáció szerint az Egyesült Államokból érkező dollármilliók jókora része végül a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok emblematikus arcai körül kiépült, adatgyűjtésen alapuló online politikai marketinggel foglalkozó céghálózathoz került. Még sok a kérdőjel a vizsgálatok körül, a hárommilliárd forintnyi dolláradomány vélelmezett forrásaira csak célzások szerepelnek a közzétett anyagban.

Teljes a káosz és a ködösítés a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelések körül: tavaly nyáron még tudta az Igazságügyi Minisztérium, hogy addig hány ilyen adatgyűjtést engedélyeztek a tárcánál, most az egész éves adatot már nem árulják el, mondván: nem tartják nyilván, csak a kérelmek számát. Kiderült az is: azt az információt titkosították, hogy ki írta alá az engedélyeket.

A Budapest-Belgrád vasútépítési szerződéssel 2019-ben rekordot döntetne a kormányközeli cégeknél landoló közbeszerzések aránya – csakhogy ez nem is volt közbeszerzés. A megbízást egy 2019-es szerződés rögzíti, amit azonban a szokásoktól eltérően nem egy hagyományos közbeszerzés lefolytatása után írtak alá – derült ki a Corruption Research Center Budapest (CRCB) észrevétele nyomán. A CRCB – miközben frissítette adatbázisát – a Facebook-oldalán jelezte, hogy a jókora összegről szóló megbízást nem találja Közbeszerzési Hatóság (KH) adatbázisában, holott az Európai Unió hivatalos értesítőjében megtalálható (ennek alapján fel is dolgozta a sajtó, amikor nyilvánossá vált). Miután a magyar adatok között mi sem leltük a 750 milliárdos munkát, kérdésekkel fordultunk a hatósághoz, hogy megtudjuk, miért nem szerepeltetik az adatbázisukban az RM International megbízásával végződő eljárást.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a jelentés nyilvános részében mindent rendben talált, a folyamatosan bővülő, nem nyilvános változat viszont 2050. december 31-ig titkos.

Mindez elsősorban nem Merkely személyéről szól – és nemcsak azért, mert ez a konkrét videó is minden bizonnyal számos kézen átment a készítése során. A fő probléma, hogy a magyarországi járványkezelésre általában is jellemző a transzparencia hiánya az adatközlésben és a döntéshozatalban, pedig ennek a megléte elengedhetetlen lenne nemcsak az ellenőrizhetőség és az ellátórendszer minőségének biztosítása szempontjából, de a lakossági bizalom kiépítéséhez és fenntartásához is. Az egészen nyilvánvalóan helytelen és utólag sem korrigált adatok közlése viszont különösen rombolóan hathat. Ennek a transzparenciahiánynak a legszembetűnőbb példája, amikor egy-egy fontos adatot csak onnan tudhatunk, hogy egy-egy pozícióban lévő ember egy nyilatkozatában megemlíti.

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Az MSZP budapesti elnöke a XVIII. kerületben kezdeményezte, hogy nézzék át a Fidesz és a Lévai Katalin-féle Lendülettel párt ajánlásait, van-e olyan egyezőség, mint több másik kerületben. A helyi jegyző nem engedte, hogy belenézzenek.

Szeptember végéig fejeződik be az Országgyűlési Könyvtár legújabb digitalizálási projektje, amelynek keretében mintegy 1,9 millió oldalnyi törvényhozási dokumentum vált elektronikusan elérhetővé.