K-Monitor Adatbázis

Akár több ezer elhunyt is szerepelhet a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartásában a levélszavazásra jogosultak között. Ezt állítja Hadházy Ákos, aki szerint ez akár választás végeredményét is befolyásolhatja. A Nemzeti Választási Iroda hétfőn azt közölte, ők igyekeznek felhívni a külhoni magyarok figyelmét rá, hogy az elhalálozásokat jelezniük kell.

Az Ab szerint nem befolyásolja érdemben a politikai részvételt, hogy nem ott szavazunk, ahol élünk. Az állandó lakcím csupán kapcsolattartásra szolgál innentől, mivel sokan eddig sem valós adatokat adtak meg.

Tavaly nyáron a Direkt36 írta meg, hogy 2018 óta Magyarországon jogvédőket, civileket, újságírókat figyelhetnek meg egy izraeli cég szoftverével. A Pegasus észrevétlenül telepíthető a telefonokra, hozzáférhet az azon lévő tartalmakhoz, képes bekapcsolni a hangrögzítőt vagy a kamerát. A kiberfegyverrel több, mint 300 magyar állampolgárt céloztak meg, közülük eddig közel két tucat történetét írta meg a Direkt36. Most megmutatjuk, hogyan zajlottak a megfigyelések időrendben.

A lengyel és magyar jogállamisági jelentés kiegészítését kéri az Európai Bizottságtól – Pegasus-ügyre külön tekintettel – Ujhelyi István európai parlamenti képviselő és lengyel képviselőtársa, Robert Biedroń. Közös levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, melyben azt kérik, hogy az idén júliusban publikálásra kerülő jogállamisági jelentésekben Magyarország és Lengyelország esetében, külön figyelmet fordítsanak az úgynevezett Pegasus-ügyre és annak érdemi feltárására.

A Budapest-Belgrád vasútépítési szerződéssel 2019-ben rekordot döntetne a kormányközeli cégeknél landoló közbeszerzések aránya – csakhogy ez nem is volt közbeszerzés. A megbízást egy 2019-es szerződés rögzíti, amit azonban a szokásoktól eltérően nem egy hagyományos közbeszerzés lefolytatása után írtak alá – derült ki a Corruption Research Center Budapest (CRCB) észrevétele nyomán. A CRCB – miközben frissítette adatbázisát – a Facebook-oldalán jelezte, hogy a jókora összegről szóló megbízást nem találja Közbeszerzési Hatóság (KH) adatbázisában, holott az Európai Unió hivatalos értesítőjében megtalálható (ennek alapján fel is dolgozta a sajtó, amikor nyilvánossá vált). Miután a magyar adatok között mi sem leltük a 750 milliárdos munkát, kérdésekkel fordultunk a hatósághoz, hogy megtudjuk, miért nem szerepeltetik az adatbázisukban az RM International megbízásával végződő eljárást.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a jelentés nyilvános részében mindent rendben talált, a folyamatosan bővülő, nem nyilvános változat viszont 2050. december 31-ig titkos.

Augusztus óta közel száz pegasusos megfigyelést ellenőrzött a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke most kiállt és azt mondta: mindent rendben találtak. Vagyis a hatóság szerint minden vizsgált esetben megalapozottan hivatkoztak nemzetbiztonsági érdekekre, amikor bevetették a kémszoftvert.

A jogvédő szervezet emellett itthon is jogi lépéseket tesz.

A Direkt36 most kiderítette, hogy Vértesy László egyike a Pegasus kémszoftver magyarországi célpontjainak. Nem egyértelmű, hogy Vértesy miért vált célponttá. A Direkt36 által megkérdezett ismerősei nem tudnak semmi olyan ellene folyó hatósági vizsgálatról, amely indokolhatta volna a célbavételét.

Újabb konfliktus forrása lehet a magyar kormány és az Európai Bizottság között, hogy az utóbbi úgy látja, európai szinten kellene szabályozni a nyilvánosan hozzáférhető adatok gyűjtését és felhasználását. Enélkül megbízhatatlan, átláthatatlan, a politikai hatalom ellenőrzése alatt álló nemzeti rendszerek jöhetnek létre, amire a magyar adatvédelmi szakemberek egy része szerint máris példát ad a magyar kormány megoldása.