K-Monitor Adatbázis

A titkos megfigyeléseket, lehallgatásokat intéző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) egyik tisztjének telefonszáma is felbukkan a Pegasus kémszoftver célpontjainak listáján – derítette ki a Direkt36. A telefonszámot egy olyan személy használja, aki az NBSZ technikai területén dolgozott, és a jelek szerint dolgozik ma is. Ez a részleg kezeli többek között a kémszoftvereket is.

Vagy célponttá válhatott a technikai területen dolgozó NBSZ-es tiszt, vagy tesztelési célzattal kerülhetett a telefonjára a kémprogram.

A Demokratikus Koalíció a bizalomépítés jegyében olyan dossziét adott át Márki-Zay Péternek, amit állítólag a Fidesztől kaptak az előválasztási kampányban, hogy a segítségével lejárathassák Márki-Zayt. A párt állítja: egy vidéki fideszes önkormányzati képviselőtől érkezett a gyűjtés. A dossziéról maga Márki-Zay Péter beszélt hétfőn A Fidesz kottája címmel meghirdetett sajtótájékoztatón. A dosszié tartalmáról annyit mondott: nem egy titkosszolgálati anyag, inkább „CIA-ügynökös, békaember típusú” összeesküvés-elméletekről van szó.

Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott adatbázisból, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontok szerepelnek. A főigazgató-helyettes feltűnése a célpontok között több szempontból is figyelemre méltó. A Pegasust kifejlesztő cég kifejezetten azzal reklámozza a szolgáltatását, hogy „az NSO olyan technológiákat teremt, amelyek segítenek a kormányzati szerveknek megelőzni és felderíteni a terrorizmust és a bűnözést”. Csakhogy Bodnár Zsolt évtizedes rendőrkarrierje során maga is éppen a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépést vezette különböző hatóságoknál – 2010-ig a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), 2010–2018 között pedig a TEK második embereként.

Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott adatbázisból, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontok szerepelnek.

A győri MSZP helyi vezetője, Pollreisz Balázs egy kétrészes videót osztott meg, az MSZP-s hátterű Hírklikkel közösen forgatták le, ahogy állításuk szerint az egyik aktivistájuk álnéven jelentkezik arra a hirdetésre, amelyben a Stop Gyurcsány!-kampányhoz keresnek aláírásgyűjtőket. A videó szerint tabletet kapnak, és az ezen lévő címlista alapján kell dolgozni, fizetségért.

Többen jelezték, hogy érdeklődő sms-t kaptak, ugyan szavaztak-e már az ellenzéki előválasztáson. Az érdeklődő az aHang nevében kérdezi mindezt, de ahogy az aHang írja felhívásában, ők nem kommunikálnak így, nem ők a küldők.

A Fővárosi Főügyészség 3 férfival szemben emelt vádat választás rendje elleni bűntett miatt, akik a vád szerint úgy igazolták a választói ajánlások meglétét a 2019. évi önkormányzati választásokon, hogy tudták, az íveken hamis aláírások is szerepelnek, írja az ügyészség.

A weboldalainkat érő túlterheléses támadások rendszeressé és szinte megszokottá váltak az elmúlt időkben. A Pegazus-ügyben is érintettek voltunk, csütörtökön azonban szintet lépett a kiberbiztonsági para az Átlátszónál – államilag támogatott hackertámadásra figyelmeztette a Google a főszerkesztőt a Gmail accountján. Az eset nem egyedi, Lőke András, az ittlakunk.hu felelős szerkesztője, a tényfeltáró újságíró Transparency-Soma-díj zsűrijének elnöke ugyanerről számolt be a Facebook-oldalán.

Hétfő délelőtt összeült a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, amelyen a bizottság ellenzéki képviselői a Pegasus-kémszoftver beszerzéséről és használatáról kérdezték a kormány információszerzést felügyelő tagjait. A meghívottak közül Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ment el az ülésre. A bizottság jobbikos elnöke, Stummer János az ülést követő sajtótájékoztatón örömtelinek nevezte, hogy a Fidesz–KDNP mind a négy képviselője részt vett, így a júliusi üléssel ellentétben most határozatképes tudott lenni a testület. Ezen túl sok más érdemi információt nem tudott mondani Stummer, mert az ülésen elhangzott információkat a minisztérium 2050 végéig titkosította.