Zavarba ejtő levelet kapott kézhez július végén több budapesti lakos – tudta meg lapunk. A Központi Nyomozó Főügyészség kereste meg őket azzal, hogy a nevük egy, a választás rendje elleni bűntett miatt indított nyomozás ügyében merült fel, ezért „indokolt tanúként való kihallgatásuk”. A tájékoztatás szerint a 2018-as országgyűlési választás idején a Lehet Más a Politika (LMP) jelöltje, Ungár Péter számára adtak ajánlást az érintettek neve és személyes adatainak felhasználásával. Ezért a főügyészség írásbeli vallomástételre szólította fel a levél címzettjeit, amelyben nemcsak arról kell nyilatkozniuk, hogy valóban támogatták-e Ungár Pétert az ajánlásukkal, de ha 2018-ban nem adtak ajánlást egyik jelöltnek sem, akkor meg kell mondaniuk, az elmúlt tíz évben „mikor, kinek és milyen körülmények között” adták meg a személyes adataikat, illetve aláírtak-e ajánlóívet.
Miközben a GDPR miatt most magyar vállalkozások tízezrei pánikolnak, és naponta kérdezgetik az alkalmazottaikat, hogy “ugye semmilyen ügyfél személyes adatát nem tárolod az íróasztalodon?!”, addig a kamupártok még néhány héttel ezelőtt is úgy adták-vették a választók személyes adatait, mintha csak egy kiló kenyérért mentek volna le a boltba. Az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint rengeteg csalás történhetett, országszerte összesen 111 büntetőeljárás indult emiatt. Megtudtuk azt is, hogy kik csalhattak, köztük van például az Iránytű Párt, a Kell az Összefogás Párt, valamint a Rend és Elszámoltatás Párt. De még az LMP-s Ungár Péter ajánlása miatt is feljelentést tett valaki a rendőrségen.
A Bács-Kiskun megyei Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság legutóbbi üléséről készült jegyzőkönyvben olvasható Papp Zoltán OEVI vezető beszámolója, amelyben kifejti: nap mint nap érkeznek választópolgárok leellenőrizni, hogy szerepelnek-e bármely jelölt ajánlóívén, ugyanis nem egyszer fordult már elő, hogy több helyen is szerepelt a nevük hamisan, tekintve, hogy a választópolgár alá sem írta az adott ívet.
Nem egyértelmű, milyen jelentést kapott a kormány a Kehitől a Norvég Civil Támogatási Alap pályázatainak átvilágításáról, az viszont valószínűsíthető, hogy a dokumentumból többféle verzió is készült. Számos jel utal rá, hogy a kormányoldali sajtó nem azt a változatot kapta meg, amely a hivatal honlapjára fölkerült.
Az Orbán-kormánynak öt hónapjába telt, hogy Lázár János kirohanását igazolva rendőrségi ügyet kreáljon néhány civil szervezet működéséből, melyek egyetlen „bűne”, hogy az általuk osztott támogatásokat nem a kormány ellenőrzi, és ezekből kormánykritikus szervezetek is részesülnek.
