K-Monitor Adatbázis

Az UD-ügy – ha a „nemzeti” média és a vádhatóság tudatformáló erőfeszítései ellenére még emlékszünk a lényegre – klasszikus megfigyelési história volt: egy magáncég (és/vagy annak néhány munkatársa), jelentős részben politikai megrendelésre, a köznyelvben titkosszolgálatinak nevezett módszerekkel adatokat gyűjtött politikusokról, közrejátszva egy ellenzéki párt belső erőviszonyainak átalakulásában. A következmény az elmúlt 22 év egyik legfurcsább bűnügye lett.

Tanúmeghallgatással folytatódott kedden a volt MDF-es vezetők ellen indított per. Stumpf István jelenlegi alkotmánybíró, aki az ügy kirobbanásakor a Századvég Alapítvány elnöke volt, a meghallatáson bírálta Dávid Ibolyát, amiért a neve belekeveredett az ügybe, és szerinte "egy telefont megért volna", hogy ne a sajtóból értesüljön a történtekről.

Fatális félreértés, hogy bárki meg akarta volna figyeltetni Dávid Ibolya MDF-elnököt - állították egy keddi tárgyaláson annak a cégnek, az UD Zrt.-nek a vezetői, amely Dávid szerint megbízást kapott arra, hogy adatokat gyűjtsön róla.