Miután félbeszakították a ’90-es évek leghírhedtebb gyilkosságai, merényletei (Prisztás József és Fenyő János halála, az Aranykéz utcai robbantás) ügyében Portik Tamással készített börtöninterjúnkat, aztán annak folytatását, illetve az elkészült rész közlését is megtiltották, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) törvényességi felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészséghez fordultunk, hogy vizsgálják ki a példátlannak tekinthető esetet. Megkerestük Portik Tamás ügyvédjét is, aki ugyancsak beadvánnyal fordult a BVOP felé. Vajda Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő szintén megkérdezte az ügyről Polt Pétert. Az ellenzéki honatyának adott legfőbb ügyészi válasz, illetve a Portik védőjével közölt BVOP-álláspont is tartalmaz abszurd, megdöbbentő elemeket. Polt Péter szerint kép-, és hanghiba miatt szakították meg az interjút, miközben az interjúról hangfelvétel készült, amelynek a minősége remek. De a képpel sem volt semmi gond. Még ennél is érdekesebb azonban, hogy a legfőbb ügyész szerint az egyebek közt Pintér Sándorra is vonatkozó, Portiknak az interjúra való felkészülés céljából küldött kérdésenk miatt nem engedélyezték az interjú folytatását. Ezeket a kérdéseket most közzétesszük.
Az Átlátszó közadatigényléséből kiderült: ide-oda pakolgatják a fogvatartottakat a magyarországi börtönökben. Csak januárban több mint ezer rabot szállítottak át. A témában jártas Magyar Helsinki Bizottság szerint a probléma nem új, évek óta így próbálják kiegyenlíteni a telítettséget. A feladat azonban egyre nehezebb: az elmúlt 33 évben ugyanis soha ennyien nem ültek még rács mögött, mint most. Mindezt az elfogott embercsempészek magas számával magyarázza a kormány, a férőhely-bővítési program kudarcáról és az alternatív büntetések kihasználatlanságáról viszont nem beszél.
Megkaptuk a leiratát annak a levelezésnek, amiben nyakatekert érvekkel próbálta megmagyarázni a BVOP, hogy miért nem akarja kiadni nekünk a börtönőrök ellen indult fegyelmi eljárások számát.
Hatalmas pénzeket szór el a kormány a határvédelemre hivatkozva, és egy jogszabály lehetővé teszi, hogy közbeszerzés nélkül vásároljon eszközöket, szolgáltatásokat. Csak a rendőrség 100 milliárd forintnál is többet költött el így, ráadásul nem mindig egyértelmű, hogy tényleg a menekülthelyzet indokolta-e az adott beruházást.
Hatalmas pénzeket szór el a kormány a határvédelemre hivatkozva, és egy jogszabály lehetővé teszi, hogy közbeszerzés nélkül vásároljon eszközöket, szolgáltatásokat. Csak a rendőrség 100 milliárd forintnál is többet költött el így, ráadásul nem mindig egyértelmű, hogy tényleg a menekülthelyzet indokolta-e az adott beruházást.
Egy belvárosi bérpalota áráért állítottak fel pár konténert a tranzit zónákban – áradnak a különös tételek, miután Harangozó Tamás fél tucat állami szervből szorította ki a határvédelmi kiadásokat.
Nem adta ki a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) azokat a szerződéseket, amelyeket a Mobil Kapcsolat Kft.-vel kötött a börtön-mobilok rendszerének működtetésére. Ezeket az Átlátszó mellett a Magyar Helsinki Bizottság is szerette volna megismerni, de mivel szintén nem járt sikerrel, bírósághoz fordult. A tárgyalás február végén lesz. Közben szerkesztőségünknek bv-s körökből kritizálták az új rendszert, mondván jóval több trükközésre ad lehetőséget a bérelt mobil a raboknak, sőt azok révén akár bűncselekményeket is elkövethetnek bentről.
