Tavaly nyáron kikértük az NGM-től a felcsúti kisvasút uniós pályázatát, de a minisztérium nem adta ki a dokumentációt, ezért pert indítottunk. Az első tárgyalás előtt néhány órával azonban az NGM átadta részünkre az iratanyagot. Most közzétesszük a 225 oldalas hatástanulmányt, amivel Mészáros Lőrinc focialapítványa 600 millió forint EU-s támogatást kért és kapott a kormánytól. A pályázó azzal számolt, hogy a projekt évi 1,5-2 millió forint veszteséget termel majd.
Miközben a magyar kormányfő Európa védelméről regél, könnyen előfordulhat, hogy "határvédelmi költségek" címszóval még a rendőrség fejlesztését is az unióval fizettetné ki.
Nem tud pontos elszámolást adni a kormány a Brüsszellel kifizettetni kívánt határvédelmi költségekről.
Még 2013-ban kezdődött a dolog, és persze ezt is az álnok Brüsszel finanszírozta, konkrétan a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) révén. A projekt nagyjából akkor indult, mikor Széles Gábor bejelentette, “kirepült a madárka”, azaz működik az energiacella. Hasonló sikernek ígérkezett az „állandó mágnesek közt ébredő erőket” hasznosító energiatermelő eszköz, érthető, hogy a megépítéséhez félmilliárd forintos támogatással adták meg a kezdőlökést – a kiírás szerint piacorientált kutatás-fejlesztésre lehetett pályázni. Bár a pályázat simán átment a magyar irányítóhatóságon, valami időközben mégis félremehetett: a prototípus a támogatott szerint elkészült ugyan, de egyelőre nem látta senki, és semmilyen nyilvános adat nincs róla; a minisztérium viszont kétségbeesetten titkolózik, végül a projekt is eltűnt a kormány pályázati portáljáról.
Hiába szerette volna a Magyar Nemzet is tájékoztatni olvasóit az Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése nevű kiemelt uniós projekt szerdai nyitórendezvényén, nem engedték be lapunk munkatársait. A 30 milliárdos program konzorciumvezetője a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), aminek egyik, Baross utcai épületében tartották az eseményt. Megjelent a szaktárca egyik sajtósa, Lukács Tamás, aki azt állította, hogy a rendezvény korlátozottan sajtónyilvános, meghívóra és előzetes regisztrációra lett volna szükség. Ehhez képest megérkezésünkkor a portások sem kértek rajtunk számon regisztrációt, sőt, az egyik őr azt is megjegyezte, hogy nyilvános a rendezvény, bárki jöhet, csak fel kell írni a nevét és a sajtóorgánumot, ahol dolgozik.
Hadházy Ákos, az ellenzéki párt társelnöke csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, az „egyetemek gyilkolása és a civilek csillagozása mellett” nem kapott elég figyelmet, hogy az unió ellenőrei rendkívül súlyos visszaélések gyanúját vetették fel az NKE-nél.
Tavaly április 11-én jelentette be a Közbeszerzési Hatóság, hogy különböző gyanúokok miatt vagy fél tucat ügyben büntetőfeljelentést tett az illetékeseknél. Néhány nap múlva konkrétan meg is nevezték az M4-es autópálya-projektet, ahol súlyos visszaéléseket és offshore-cégeket találtak. Közel egy évünkbe telt, mire megszereztük a Közbeszerzési Hatóságból a feljelentésre vonatkozó adatokat. Ezekből az látszik, hogy a Hatóság blöffölt: az Európai Bizottság által megfogalmazott kartellgyanú ellenére a 100 milliárdos projektben valójában nem találtak semmit.
Felcsút polgármesterének adatközlése szerint 2016-ban 23 779 jegyet adtak el a Vál-völgyi kisvonatra, több csoport pedig ingyenesen utazhatott.
Ungár Péter, az LMP országos elnökségének tagja szerint a magyar kormány a német származású Klaus Mangold üzletember segítségével fizetett le brüsszeli döntéshozókat, hogy az ügyben indított kötelezettségszegési eljárást megszüntessék.
Ráadásul a kormány által hangoztatott korrupció elleni harc egyre inkább úgy tűnik, inkább a „korrupció kiderülése elleni harccá” lett: ennek egyik jele például az újságírói munka és a korrupció felderítésének nélkülözhetetlen kellékét, a közérdekű adatkéréseket megnehezítő, októbertől érvényes új rendelet is.
