K-Monitor Adatbázis

Végre megtudhattuk, hogy mit is érthetnek az állami hivatalok azon, ha azt állítják, hogy a hozzájuk beérkezett közadatigénylések teljesítése aránytalanul nagy munkaterhet jelentene számukra. Erre hivatkozva akarta megtagadni a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda azt, hogy átadja Joó Hajnalkának, a HVG újságírójának a Kabinetiroda a Századvégtől 6,1 milliárd forintért készített tanulmányait és közvélemény-kutatásait.

Bár a borra és pálinkára már nem költ (vagy legalábbis nem így, nevesítve) a KDNP parlamenti képviselőcsoportja, a frakció 2018 májusa óta kötött szerződéseinek listáján azért így is akadnak meglepő tételek, ahogy a megbízottak között volt és jelenlegi KDNP-s funkcionáriusok is. Az Országgyűlés Hivatalától az összes parlamenti frakció kiadásainak összesítését kikértük. A feldolgozott adatokból készülő sorozatunkat a kisebbik kormánypárttal kezdjük.

Rekordösszegű – 5,3 millió forintos – költségtérítést akart bevasalni a Magyar Államkincstár két éve a Transparency International Magyarországtól annak fejében, hogy kiadja a 2018-as parlamenti választás kampányköltéseinek dokumentumait. Pontosabban, az állami szervezet ennyi pénzért csak vizsgálni lett volna hajlandó, hogy kiadja-e egyáltalán a dokumentumokat. Az adatvédelmi hatóság után most első fokon a bíróság is nonszensznek nevezte a MÁK követelését.

Súlyos károsodás érné a Belügyminisztériumot és óriási munkateher szakadna rá – egyebek mellett ezzel érvelt a tárca, amikor a Kúriánál végül elérte, hogy a jogerős ítélet ellenére sem kell egyelőre kiadnia a lakcímbejelentések adatait.

A bíróság szerint a 2015-ös szerződéskötés idején még Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég által adott közbeszerzési ajánlat minden lényeges eleme közérdekű adat. Pedig a céggel szerződő önkormányzatok az Elios üzleti érdekeit féltik a nyilvánosságtól.

Közpénzen bérelt és felújított iroda bezárása, működés alatt abszurd programok – mindez teljesen rendben lévő a BRFK gazdaságvédelme szerint. A rendőrség elutasította Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentését a “sámándobcég” szczecini kirendeltsége ügyében. Mi viszont az adatvédelmi hatósághoz fordulunk, mert az állami cég a közadatigénylésre sem reagál.

Fél éve nem válaszol az Emmi a Magyarságkutató Intézettel kapcsolatos kérdéseinkre, ezért kipereljük az adatokat az eredetmániás Kásler Miklós minisztériumától, Gulyás Gergely pedig máig elfelejtette érdemben megcáfolni, hogy az állami bérlakások visszavételét tervezték. Összeszedtük 2019-es cikkeink eddig nem ismert utóéletét. Éves válogatásunk gyöngyszeme az Orbán Viktor kosztjáról gondoskodó Gundel-menza is, amit annyira meg akartak magyarázni, hogy kapitális kommunikációs bakit vétettek, hiszen eredetileg fogalmunk sem volt, mennyire olcsó itt a luxussomlói.

2017-ben egy magyar állami vállalat megvásárolt egy romániai céget, és azon keresztül egy szállodát, ám a vételárat nem hozták nyilvánosságra. Tavaly közadatigénylésben kértük ki az adásvételi szerződést, de a Manevi Zrt. üzleti titokra hivatkozva megtagadta a kiadását. Emiatt panaszt tettünk a NAIH-nál, de a hatóság elfogadta a Manevi érvelését, miszerint a szálloda nem állami, hanem társasági vagyon. Pert indítunk a szerződésért.

A bíróságoknak példátlan megoldást kellett alkalmazniuk a nemrég lemondott győri polgármester vagyoni adatainak kiperlésekor: zárolták Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatát, nehogy annak adatai eltűnjenek a nyilvánosság elől. A leadást követő év januárjának végén az önkormányzati vagyonnyilatkozatok visszajárnak a politikusnak – ha elhúzódik a per, ugrik a nyilatkozat is. Márpedig a város időhúzásra játszott a jelek szerint.

Továbbra is titkolja az EMMI a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tao-papírjait, derült ki a tárca parlamenti államtitkárának hétfői válaszából. Rétvári Bence Varjú László kérdésére reagálva elszólta magát: a DK-s országgyűlési képviselő érdeklődésére, hogy mikor végeznek a vizsgálattal, esetleg a másolatokat megkaphatják-e, az államtitkár érdemben nem reagált, de lezárt, befejezett vizsgálódásról beszélt.