K-Monitor Adatbázis

Húszezer dollár jogdíjat kapott Stephen K. Bannon, Donald Trump amerikai elnök egykori főstratégája a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványtól a május 23-i fellépéséért a Várkert Bazárban – derül ki az Átlátszó birtokába került szerződésből. Az előadás költségeit végső soron az „Európa jövője” címmel megrendezett konferencia szponzora, a Külgazdasági és Külügyminisztérium fedezte. Az adatszolgáltatáshoz csatoltak egy 3 millió forintos hotelszámlát is – az nem világos, hogy ezt csak Bannon és stábja, vagy a konferencia több vendége hozta össze a budapesti Kempinskiben.

Miután az RTL Híradó megtudta, hogy összesen 41 vezető kap 2 millió forintnál is magasabb fizetést a paksi atomerőmű bővítéséért felelős állami vállalatnál, megnéztük, hogy a Paks2 projektcég megalakulása, azaz 2012 óta összesen mennyit költöttek a fizetésekre. A vállalat pénzügyi beszámolói szerint az elmúlt hat évben 15 milliárd forintot költöttek el csak a bérekre, az egy munkavállalóra jutó átlagos bérköltség pedig tavaly meghaladta az évi 17 millió forintot.

Több mint hárommillió forintért vett repülőjegyet Milo Yiannopoulosnak és kísérőjének a Schmidt Mára által vezetett közalapítvány – árulták el némi spéttel az adatigénylő Vajnai Attilának. Ezzel bőven húszmillió fölé emelkedett a szélsőjobbos provokátor májusi budapesti előadásának ismert költsége.

Nagyon úgy tűnik, hogy jó kapcsolatokkal kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki egyáltalán elindulhasson a naperőműves beruházásokat támogató uniós pályázaton.

320 millió forintot kért és kapott Orbán polgári körének alapítványa az állami légi irányító vállalattól „a közgondolkozás javítására”.

2017-ben mindössze 1,87 milliárd forint folyt be abból a 4,57 milliárd forint pénzbírságból, amelyet a rendőrség a közlekedési és a közrend elleni szabálysértések miatt szabott ki Magyarországon. Az elmúlt öt évben 21,5 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki, ám ebből az állam kasszája csupán 8,58 milliárd forinttal gazdagodott. Mindez az Országos Rendőr-főkapitányság statisztikáiból derült ki, amit közérdekű adatigénylésre küldtek meg az Átlátszónak. Infografikákon vizualizáltuk a rendőrségtől kapott adatokat.

Nem ismerhetjük meg egyelőre azoknak a pártoknak az elszámolását, amelyek jelentős, akár több 100 milliós támogatást kaptak a 2018-as parlamenti választási kampányra. Az 1 százalék alatt szereplő pártoknak – ezek főként kamupártok – az utolsó fillérig vissza kell fizetni a támogatást. Ám nem tudni, ki mire költött pontosan, és mennyit utalt vissza. A Transparency kikérte az erről szóló adatokat, ám a válaszokat elég drágán méri a Magyar Államkincstár

Egyáltalán nem problémázott a száz százalékban az állam tulajdonában lévő, a légi irányító szolgálatot működtető Hungarocontrol Zrt. vezetősége, amikor egy fideszes szervezet pénzt kért tőlük. Nem firtatták a jogcímet, és csak arra koncentráltak, hogy a társaság alapszabálya szerint papírozzák le a támogatási szerződést – ez derült ki azokból a dokumentumokból, amelyeket Demeter Márta LMP-s képviselő perelt ki a társaságtól.

Miközben a hírek arról szólnak, hogy forrong a hangulat a rendőrségen amiatt, hogy jövő évtől megszűnik a túlórák kifizetése, már most rászorul a rendőrség arra, hogy az önkormányzatok ezen a téren is támogassák a helyi kapitányságokat. Erről a testület honlapja tanúskodik, ahol az adományok között szerepelnek olyanok is, amelyeket túlszolgálat kifizetésére nyújtottak. Akadnak egyébként érdekes tételek is, mint például 3 millió forint a kerületi kapitányság állománygyűlésére, illetve vezetői fotel vásárlása.

A gigantikus orosz hitelből épülő új atomerőmű előkészítéséért felelős állami cég csak pénzért hajlandó megmondani, hogy mennyit költött önreklámra az elmúlt években.