K-Monitor Adatbázis

Törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez a Civil Összefogás Fórum alapítványa ellen az Együtt elnöke.

Hiába szerette volna a Magyar Nemzet is tájékoztatni olvasóit az Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése nevű kiemelt uniós projekt szerdai nyitórendezvényén, nem engedték be lapunk munkatársait. A 30 milliárdos program konzorciumvezetője a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), aminek egyik, Baross utcai épületében tartották az eseményt. Megjelent a szaktárca egyik sajtósa, Lukács Tamás, aki azt állította, hogy a rendezvény korlátozottan sajtónyilvános, meghívóra és előzetes regisztrációra lett volna szükség. Ehhez képest megérkezésünkkor a portások sem kértek rajtunk számon regisztrációt, sőt, az egyik őr azt is megjegyezte, hogy nyilvános a rendezvény, bárki jöhet, csak fel kell írni a nevét és a sajtóorgánumot, ahol dolgozik.

Elképesztő választ adott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Transparency International Magyarország (TI) taotámogatások (társaságiadó-felajánlások) elköltésének ellenőrzését firtató kérdéseire. A szaktárca az ügyek jelentős részében ledobja magáról a felelősséget, a TI által nevesített esetekről – amelyek közül többet szinte biztosan csak a kérdések beérkezése után vettek elő – pedig azt állítják: eleget tettek kötelezettségeiknek.

Az Átlátszó megkeresésére az állami tulajdonű Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) azt közölte, hogy 2016-ban bő félmilliárd forinttal támogatta a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt.

Április 5-én a Fővárosi Közgyűlés döntött a Rómia-part sorsáról: mobil gát épül a parton, ez pedig a jelenlegi természetközeli állapot felszámolását jelenti. A főpolgármester szerint nem politikai, hanem szakmai döntés született. A birtokunkban lévő tervezői szerződés ennek ellentmond, hiszen abból kiderül, hogy a megbízó pontosan körülírta, hová kerülhet a védmű – ezzel azt is, hogy mi épülhet a Rómain. Kiderítettük azt is, hogy a tervező nem készített kockázatelemzést és haváriatervet – vagyis a közgyűlés úgy döntött a mobil gátról, hogy nem volt tisztában annak a kockázataival. Pedig nem jelentéktelen a dolog tétje: egy 2013-as haváriaterv szerint a mobilgát sérülése esetén a hullámtérben élők figyelmeztetésére sem lesz elég idő, és néhány óra alatt több méteres víz boríthatja Csillaghegy egy részét, Békásmegyert, és a Pók utcai lakótelepet.

Hiába nyert lapunk jogerősen is a Fővárosi Törvényszéken, a Bánki Erik vezette gazdasági bizottság csak késve adta ki a letelepedésikötvény-céggel kapcsolatos közérdekű adatokat. Büntetőfeljelentést tettünk, a Legfőbb Ügyészség pedig továbbküldte a Központi Nyomozó Főügyészségnek a feljelentést. Még mindig kérdéses, hogy indul-e nyomozás a bűnügyben.

Úgy tűnik, nem véletlenül titkolta volna el az állami tulajdonú budavári ingatlanhasznosító társaság, hogy mennyiért adja bérbe a Várnegyed egyik legelőkelőbb részén fekvő Dísz tér 15. szám alatt található lakásokat, amelyek egyikében a budavári polgármester volt felesége is lakik. Legalábbis erre utalnak azok a közérdekű adatok, amelyeket a Magyar Nemzet bírósági úton kényszerített ki a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-től. Ezek szerint a patinás műemlék épület lakói olcsóbban bérelhetnek panorámás lakást az államtól a főváros I. kerületében, mint amennyiért Salgótarjánban, Baján, Nyíregyházán vagy épp Nagykanizsán lehet piaci alapon.

A Fővárosi Törvényszék mai ítélete arra kötelezte az Országgyűlés gazdasági bizottságát, hogy hozza nyilvánosságra a letelepedési kötvények jegyzésére jogosult, többségében adóparadicsomban bejegyzett cégek kötvényértékesítési engedély megadása során figyelembe vett adatokat.

Az NFM ismét csak titkolná, milyen tanulmányok készültek el, így az ügyben bírósághoz fordultunk.