K-Monitor Adatbázis

Bőven több mint 600 millió forint értékben köthetett szerződést a – mai napig átláthatatlan tulajdonosi hátterű – Hunguard Kft. azután, hogy a kormánypártok által hozott szabályok értelmében a közszolgáltatók kénytelenek voltak ezt a céget megbízni számlázási rendszerük auditálásával. Ráadásul ez az összességében sok száz milliós megbízás csak azoktól a társaságoktól érkezett, amelyekben legalább többségi tulajdonos az állam vagy valamelyik önkormányzat.

Közérdekűadat-igényléssel jár majd utána a Demokratikus Koalíció, hogy mennyit költött eddig a magyar kormány az olimpiára.

Ungár Péter, az LMP országos elnökségének tagja szerint a magyar kormány a német származású Klaus Mangold üzletember segítségével fizetett le brüsszeli döntéshozókat, hogy az ügyben indított kötelezettségszegési eljárást megszüntessék.

Eddig sem lehetett arról beszélni, hogy szigorú felügyelet mellett zajlana a letelepedésikötvény-üzlet, hiszen a többségében offshore cégek által lebonyolított programot érdemben senki sem ellenőrzi. A kormánypártok által alkotott jogszabály eleve úgy készült, ne is lehessen jogi eszközökkel kikényszeríteni a kontrollt. Erre lényegében csak az Országgyűlés gazdasági bizottságának volna joga, de a testület egyáltalán nem akarja ellenőrizni a rendszert, s a parlament testületeként nem tartozik jogi felelősséggel senkinek. A bizottság többségét a Fidesz képviselői alkotják, a maroknyi ellenzéki tagnak esélye sincs bármilyen, a kötvényprogram átláthatóságával kapcsolatos döntés kikényszerítésére.

Nem adta ki a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) azokat a szerződéseket, amelyeket a Mobil Kapcsolat Kft.-vel kötött a börtön-mobilok rendszerének működtetésére. Ezeket az Átlátszó mellett a Magyar Helsinki Bizottság is szerette volna megismerni, de mivel szintén nem járt sikerrel, bírósághoz fordult. A tárgyalás február végén lesz. Közben szerkesztőségünknek bv-s körökből kritizálták az új rendszert, mondván jóval több trükközésre ad lehetőséget a bérelt mobil a raboknak, sőt azok révén akár bűncselekményeket is elkövethetnek bentről.

December közepén írta meg a Magyar Nemzet, hogy a IX. kerületben több fideszes olcsón kapott önkormányzati bérlakást. Az Átlátszóhoz már tavaly tavasszal eljutottak információk a kedvezményes bérleményekről, ezért közadatigénylésben kértük ki a bérlők nevét és a bérleti díjakat. Az önkormányzat azonban a NAIH állásfoglalása ellenére is megtagadta a választ, ezért bepereljük Ferencvárost.

A fideszes vezetésnek ki kell adni, hogy hány bérlakása van, és abból mennyi áll üresen – erről döntött szerdán a Kúria. A testület szerint ugyanis az önkormányzati bérlakások a közvagyon részét képezik, ezért a velük való gazdálkodás adatai közérdekű adatnak minősülnek.

Már az első, rövid időtartamra érvényes C típusú vízum kérelmezésénél tudta Ghaith Pharaon, hogy találkozni fog Orbán Viktorral. Ezt bizonyítják azok a vízumkérelem során rögzített információk is, amiket a külügy nem szeretne nyilvánosságra hozni.

Nyilvános tárgyalást tart ma a Kúria A Város Mindenkié (AVM) csoport aktivistája és Belváros-Lipótváros Önkormányzata közötti közérdekű adatok kiadása iránt indított perben. A 2015 nyara óta tartó jogvitában az önkormányzat fordult felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához, miután első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság, másodfokon pedig a Fővárosi Törvényszék is lakásgazdálkodási adatainak kiadására kötelezte.

A Debreceni Egyetem csak közel félmillió forintért cserébe lenne hajlandó elárulni, hogy a Hallgatói Önkormányzatuk tisztségviselői mikor, mennyi pénzt kaptak az Egyetemtől. Miután bírósághoz fordultunk, az Egyetem azzal állt elő, hogy sok felsőoktatási intézménytől egyszerre közérdekű adatot kérni törvénysértő. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint azonban az adatigényléseink teljesen rendben vannak.