K-Monitor Adatbázis

Ágh Péter szerint aggodalomra semmi ok, hiszen az alkalmazott gépektől a felhasznált anyagokig mindennek meg kell felelnie az EU-s szabványoknak.

Egyedüli ajánlattevőként a Museum Complex Kft. (MC) nyerte az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában és átmeneti kezelésében lévő műtárgyak raktározási és szállítási feladataira kiírt közbeszerzést. Az egykor állami, jelenleg Polgár Tibor tulajdonában lévő – kormányközelinek tartott – cég nem először jut komoly közpénzes megbízáshoz.

Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne.

Az LMP egyik országgyűlési képviselője, Keresztes László Lóránt érdeklődött Szijjártó Péter külügyminiszternél a Triesztbe tervezett magyar teherkikötő felől. Kíváncsi volt például arra, hogy történt-e már bármiféle munkavégzés a területen, mekkora lesz a projekt összköltsége, és miért nem hozzák nyilvánosságra az Olaszországgal kötött 45 millió eurós megállapodás részleteit. Nem nagyon kapott érdemi válaszokat: Szijjártó helyettese a beruházás áráról és a titkolózás okáról egy szót sem írt neki, csak annyit közölt vele, hogy folynak az olaszokkal az egyeztetések, továbbá jövőre megkezdődnek a mederkotrási és partfal-építési munkálatok.

2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A helyszínen azóta se történt semmi, de a projektre 2019-ben létrehozott állami cég azóta is nyeli a közpénzt. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből legalább 65 milliárd forintért csinálnának konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt. A megvalósíthatósági tanulmányt azonban csak az ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem akarják nyilvánosságra hozni.

Az oknyomozó portál közérdekű adatigényléssel fordult a kabinetirodához annak érdekében, hogy megismerhesse a levél tartalmát, illetve az arra érkezett kínai válaszokat. Ezt azonban a tárca nem volt hajlandó kiadni nekik, arra hivatkozva, hogy az iratok „döntés megalapozását szolgáló adatokat” tartalmaznak.

Közadatigénylésben kértük ki a 2022-es népszámláláshoz kapcsolódó tabletbeszerzések szerződéseit. Az iratokból kiderült, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 1,7 milliárd forintért vásárolt új táblagépeket, amelyeknek a tárolásáért is kifizettek nettó 240 millió forintot. 

Fuvarozói visszajelzések azt mutatják, hogy a rendszernek jelenleg csak néhány mérőállomása működik rendesen. A többi ugyan üzemel, de vélhetően az irreális mérési eredményeik miatt, ezekről nem készülnek határozatok, a rendszer folyamatos „finomítás” alatt áll – írta az Átlátszónak a tengelysúlymérőről megjelent cikkünk után a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete.

Az iratbetekintés nem olcsó mulatság a NER-ben.