K-Monitor Adatbázis

A Turisztikai Ügynökség elnöke szerint ez volt történetük legsikeresebb akciója.

Az ötcsillagos szálloda megépítéséhez 2,5 milliárd forint állami támogatást, azaz közpénzt is kaptak. A cég azt közölte, egy 200 milliós felújítást vállaltak a kórház területén, amelynek néhány eleme már megvalósult.

Ha minden a tervek szerint alakult volna, most valószínűleg ha akarnánk, se tudnánk szobát foglalni azokban a szállodákban, amelyek megépítéséhez több milliárd forint támogatást biztosított az állam – főként uniós forrásból. A telt ház azonban nem fenyegeti ezeket a létesítményeket, ugyanis újabb év telt el anélkül, hogy bármelyiket befejezték és átadták volna. Összegyűjtöttük az öt leglátványosabb majdnem-hotelt, amelyeknek a tégláit az adófizetők állták, mégsem szállhatnak meg bennük.

Törvénysértő módon későn válaszol, majd a bíróságon azzal védekezik a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium, hogy valójában nekünk már a válaszuk előtt perelni kellett volna őket – nem Kafka, de még csak nem is Örkény-regény, hanem az Átlátszó adatpere zajlik így ma a bíróságon. A NIF 2015-ben közel 25 millió forintért rendelt tanulmányt a felcsúti kisvasút Bicskéig történő meghosszabbításáról. Ezt tartja vissza az ÉKM. Miközben a NAIH-vizsgálat megállapította, Lázár minisztériuma jogellenesen viselkedik.

A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. A támogatásoknak – szokás szerint – főként kormányközeli szereplők örülhettek. A pályázati feltételek és döntési mechanizmusok azonban átláthatatlanok voltak, ezért a Transparency International Magyarország pert indított néhány közismert támogatás részleteiért. A szervezet a legfelsőbb bírói szerv előtt is megnyerte a pereket, ám a támogatásokat osztó állami cég ennek ellenére is csak hiányos adatokat adott ki. Azokat is rendkívül szívatósan: több külön e-mailben, sok ezer, oldalanként beszkennelt pdf-ben, egyesével jelszóval védve és külön linkeken elérhetően, de azokról csak egyetlen alkalommal és csupán pár napig letölthetően, nagyrészt kifeketézve. A Transparency emiatt feljelentést tett, és a rendőrség nyomoz közérdekű adattal való visszaélés miatt. Mi pedig mutatjuk, ami kiolvasható a papírokból – elsőként a híres felcsúti tó támogatásával kapcsolatban.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint a Natura 2000-es természetvédelmi területek adatainak nyilvánossága kiemelt közérdek. A hatóság az információt kérő környezetvédőknek adott igazat a száz százalékban állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-vel (SFTFN) szemben. A hatóság kiemelte, hogy a cég „jogsértően korlátozta a bejelentő közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát”. A civil szervezet szerint nemcsak a mostani ügyben fontos siker a döntés, hanem a későbbiekben, egyéb Natura 2000-területeken tervezett beruházások esetében is jelentős hivatkozási pont lehet majd.

A döntés alapján várhatóan februárban lehet majd megismerni a cégcsoport támogatásának feltételeit.

Újabb pert nyert a Transparency International a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt.-vel szemben, így az állami cégnek ki kell adnia, hogy milyen indokkal támogatták nem kevesebb, mint 17 milliárd forinttal a Hunguest Hotels Zrt-t és további több mint 7 milliárddal az Appeninn Hegyvidék Kft.-t – közölte hétfőn a szervezet.

2020 szeptembere és 2021 szeptembere között a hivatalosan Vál-völgyi kisvasút nevet viselő turisztikai látványosság 9,1 millió veszteséget produkált. 2016-os indulása óta ezzel már 32,8 milliós mínusznál tart a 600 millió forint európai támogatásból épült projekt. Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő kérte ki az üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól (FUNA) a kisvasút legfrissebb bevételi és kiadási adatait, amelyeket eljuttatott az Átlátszónak.

Végre válaszolt az augusztus végén beadott adatigénylésünkre a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (MTÜ): minden eddigi becslésnél többe került az idei augusztus 20-i államalapítási ünnep. Az állami turisztikai csúcsszerv által elküldött összesítőből kiderül, hogy közel 12 milliárd adófizetői forint ment el többek között fényshow-ra, tisztavatóra, díszünnepségekre, tűzijátékra, médiakampányra, és „márkaazonosítóval ellátott ruházatra”. A szerződött partnerek nevét azonban nem árulták el.