Alig pár hete büszkélkedett Hoppál Péter államtitkár a kormányzat kulturális nagyberuházásaival, köztük, az Országos Széchényi Könyvtárnak juttatott tízmilliárd forinttal. Ehhez képest a valóság lesújtó. Döglődő szerverek, akadozó szolgáltatások. A Lévai Anikóval jó kapcsolatot ápoló Szőcs “Sámándob” Géza mindenesetre „elnöki” irodát kapott az épületben.
Miért egy olyan cégre bízta a Paks II. projekttársaság a tervezett új atomerőművi blokkok informatikai védelmét, amely egy ennél lényegesen egyszerűbb feladattal, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) e-jegy-rendszerének megalkotásával sem tudott megbirkózni - tette fel a kellemetlen kérdést Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszternek hétfőn a parlamentben Demeter Márta LMP-s politikus.
Még 2013-ban kezdődött a dolog, és persze ezt is az álnok Brüsszel finanszírozta, konkrétan a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) révén. A projekt nagyjából akkor indult, mikor Széles Gábor bejelentette, “kirepült a madárka”, azaz működik az energiacella. Hasonló sikernek ígérkezett az „állandó mágnesek közt ébredő erőket” hasznosító energiatermelő eszköz, érthető, hogy a megépítéséhez félmilliárd forintos támogatással adták meg a kezdőlökést – a kiírás szerint piacorientált kutatás-fejlesztésre lehetett pályázni. Bár a pályázat simán átment a magyar irányítóhatóságon, valami időközben mégis félremehetett: a prototípus a támogatott szerint elkészült ugyan, de egyelőre nem látta senki, és semmilyen nyilvános adat nincs róla; a minisztérium viszont kétségbeesetten titkolózik, végül a projekt is eltűnt a kormány pályázati portáljáról.
Mint arról már többször írtunk, a kormány nyári rendelete szerint minden magyar banknak és befektetési vállalkozásnak auditálnia kell az informatikai rendszerét. Viszont az auditot lényegében egyetlen magáncég végezhette, a Hunguard, amely Rogán Antal feltalálótársához, Csik Balázsékhoz kötődik. A Hunguard az elmúlt években már kiemelkedően jól keresett az ilyen, államilag előírt üzleteken, amelyekről itt írtunk bővebben.
A közműszolgáltatók és a teljes bankszektor mellett még a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) is az átláthatatlan tulajdonosi hátterű, mégis kormánykedvencnek számító Hunguard Zrt.-vel kötött szerződést. A vagyonkezelő is audittal bízta meg a céget, mégpedig elektronikus árverési felületüket vizsgálta – derül ki a Magyar Nemzet által megismert dokumentumokból.
