K-Monitor Adatbázis

A Gulyáságyú Média nemrég egy videofelvételt kapott egy olvasótól, melyen egy hatvan év körüli őszes úr látható, amint kiszáll az Adriai-tengerből, majd egy törülközővel körbetekerve magát komótosan bemegy egy tengerparti villába a bejutáshoz saját kapukódot használva. A rövid felvételen nem nehéz felismerni Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort.

Tavaly szeptemberben az állami tulajdonú MVM Zrt. egyik leányvállalata eladta a 2016 óta nem működő oroszlányi erőművet. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának testvére is felbukkan. A vételárat nem közölték, ezért először adatigénylésben kértük ki, ám a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adta ki az állami vállalat. Ezután pert indítottunk, hogy megtudjuk az összeget, de a Tatabányai Járásbíróság úgy ítélte meg, hogy a vételár nyilvánosságra hozása az MVM-cég, valamint az erőművet felújítani és újra üzembe helyezni kívánó vevők üzleti érdekeit, s ezáltal hazánk energiaellátását is veszélyeztetné.

Április végén Mezőhegyesre egy körforgalom közepébe modern lovas szobrot telepített a Nemzeti Ménesbirtok Zrt., amelyet a Lázár János által vezetett alapítvány irányít. Az alkotója által Felhőlovak névre keresztelt szoborcsoport sokak szerint inkább lámákra, dinoszauroszokra vagy kövér birkákra hasonlít. Május elején hiába kérdeztük a Ménesbirtoktól, hogy mennyibe került a megosztóra sikerült alkotás, a cég megtagadta a válaszadást. Emiatt panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, s ennek köszönhetően most megkaptuk a szobor készítőjével kötött szerződést, amely tartalmazza az árat is: nettó 48 millió forint.

2019 decemberében Bakos Gábor és én magánszemélyekként, a TASZ jogi segítségével panaszt tettünk az ombudsmannál, amiért a kormány egy teljesen komolytalan társadalmi konzultációt tartott a 2050-ig szóló klímastratégiáról. Beadványunkra most, három és fél év elteltével kaptunk választ dr. Bándi Gyulától, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettestől. Négy oldalas fogalmazásában lényegében arról tájékoztat, hogy az általunk kért vizsgálatot ugyan nem folytatta le, de tervezi egy kiadvány elkészítését társadalmi részvétel témájában.

Rejtély, hogy miért nem tud, vagy nem akar megszabadulni Magyarország 17 ezer raktárban feleslegesen porosodó géptől.

Három forintból kettő kormányközeli cégeket gazdagíthatott az első félévben az állami vállalat szerződéslistája szerint, amelyhez nem volt könnyű hozzájutni.

16-17 ezer gépet vásároltak a koronavírus-járvány alatt főleg Kínából, nagyrészt teljesen feleslegesen.

A Celitron által gyártott lélegeztetőgépek kötelező felülvizsgálatát egy szombathelyi cég vállalta el, közbeszerzés nélkül. A kórházi főigazgatóságtól hosszas huzavona után megkapott szerződésből az is kiderül, hogy a vállalkozás a kínai gépeket is megvizsgálta. Hogy mekkora szükség volt a Celitrontól lélegeztetőgépeket venni, az is kiderül a szerződésből.

2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A helyszínen azóta se történt semmi, de a projektre 2019-ben létrehozott állami cég azóta is nyeli a közpénzt. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből legalább 65 milliárd forintért csinálnának konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt. A megvalósíthatósági tanulmányt azonban csak az ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem akarják nyilvánosságra hozni.

Nem nyilvános kormányhatározatokkal juttatott százmilliókat az Orbán-kormány jobbára a Fidesz politikai céljait támogató határon túli szervezeteknek – főleg Erdélybe és a Felvidékre. Csak 2011-ben 787 millió forint közpénzt osztottak így szét