K-Monitor Adatbázis

Újabb belső vizsgálat indult az érdi polgármesteri hivatalban annak kiderítésére, hogy az előző, fideszes városvezetés által kiírt óvodaépítési közbeszerzések idején kartelleztek-e a meghívott cégek. Erre azzal együtt került sor, hogy Konkoly Zita jegyző közös megegyezéssel távozott a hivatal éléről.

9,4 millió forintnak megfelelő összeget (30 000 dollárt) fizetett a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium (MCC) az amerikai jobboldal médiacelebjének, Dennis Pragernek tavaly augusztusi fellépéséért az MCC Feszten Esztergomban, ahol a magyar kormányt dicsérte és a nyugati kultúra megmentőjeként tüntette fel – tudta meg a Southern Poverty Law Center. A cikkben az Átlátszó főszerkesztője és egyik szerkesztője is megszólalt, a magyar médiapiac helyzetéről kérte ki a szervezet a véleményüket.

Tavaly augusztusban 295 millióért 11 lélegeztetőgépet vett az EMMI cége, ezek a Szent László Kórházba kerültek, miközben több mint 10 ezer raktárban porosodik. A Dél-Pesti Centrumkórház a cikk megjelenése után jelezte: ezek speciális gépek. Hogy milyenek, azt nem árulják el. A közadatigénylésünk megválaszolását a koronavírus 5. hullámára hivatkozva hosszabbították meg 45 napra.

"Egy, a birtokomba került hangfelvételen a Végrehajtói Kar munkatársai arról beszélnek, hogy Potápi Árpád fideszes képviselő, nemzetpolitikáért felelős államtitkár is legalább egy esetben befolyásolta a végrehajtói helyekre kiírt pályázatok eredményét" – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos független képviselő.

A megismert dokumentumok alapján Tatabánya közszolgáltató cégeket tömörítő holdingja, a T-Szol fizette évekig volt igazgatósági elnökének, dr. Hidas Jánosnak (a tatabányai Fidesz korábbi alelnökének) gyorshajtási bírságait. Mindez akkor derült ki, amikor a polgármester a veszélyhelyzet ideje alatt átvilágítást rendelt el a cégnél. Több más furcsaságra is fény derült, a képviselők többsége azonban nem lát problémákat.

Első fokon a Transparency International (TI) Magyarországnak adott igazat a Fővárosi Törvényszék abban a perben, amelyben a turisztikai támogatások kiosztása mögött meghúzódó döntések és pályázatok nyilvánosságáért indítottak a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy2030 Zrt-vel szemben, írja a szervezet a honlapján.

2013. június 3-án még Barack Obama volt az amerikai elnök és David Cameron a brit miniszterelnök. Az akkor született gyerekek ma harmadikosok. Egy euró 300 forint volt, a Közgép még az M3-ast építette, az IMG pedig a rezsicsökkentést reklámozta a kormánynak. A Felcsút és a Mezőkövesd NBII-es volt, a Kisvárda NBIII-as. Az Alkotmánybíróság tizenöt akkori tagja közül ma már csak hatan vannak hivatalban. Az Átlátszó aznap fordult panasszal az Alkotmánybírósághoz, de döntés még nem született. Meguntuk, és a tétlenség miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk.

A Direkt 36 tavaly megírta, hogy az Antall József Tudásközpont (AJTK) vezetője, Antall Péter nagyon magas fizetést kap, és rengeteg külföldi utazást tesz kollégáival. A Miniszterelnökség a cikk után vizsgálatot indított, hogy megállapítsa, mire és hogyan költötte az AJTK a kapott állami támogatást. Az átvilágítás után megszüntették a szervezet közpénzes támogatását, de a jelentést hiába kértük ki a Miniszterelnökségtől: 45 nap hosszabbítás után megtagadták a kiadását.

Törvényt sértett a vadászati kiállítást szervező állami cég azzal, hogy hamis indokra hivatkozva hátráltatta a hvg.hu közérdekű adatigénylését. A jogsértést megállapító Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólítására a cég végül válaszolt ugyan, mégis tovább titkolózott.

Az Orbán-kormányok 2010 óta 1549 olyan kormányhatározatot hoztak, amelyek nem titkosak, mégsem tudni, mi áll bennük. Ezek száma egyre nő: a döntések harmada, 504 tavalyi. Ám a félezer 2021-es határozat egyike sem nyilvános, mert döntés-előkészítő anyagnak számítanak.